Képaláírás: Gróf Andrássy Gyula

Ismertető szöveg: "És első sorban magyar érdek vala, hogy Ausztriának ne juthasson többé eszébe visszaszerzését kisérleni meg a nyugaton elvesztett pozicziójának, a mi ellen legjobb, legbiztosabb alakulásnak egy egységes és hatalmas német birodalomnak megalapítása mutatkozott. Itt volt az az érintkezési pont Magyarország és a német birodalom érdekei között, melyet osztrák államférfiú meg nem láthatott, de melynek a magyar államférfi előtt azonnal föl kellé tűnnie s fölismernie, hogy mily nagy érdeke a magyarnak egy olyan Németország, mely Ausztriát kirekeszti magából s viszont mily nagy érdeke Németországnak az, hogy itt egy olyan monarkhia legyen, melyben az önállóságát féltő Magyarországnak döntő súlya van." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 8. sz. február 23.)

Június 8-án Ferenc József magyar királlyá koronázásakor ő látta el a nádor feladatait a ceremónia során. A miniszterelnöki tisztséget 1871. november 14-ig látta el. Jelentős érdemeket szerzett a dualista államon belül az önálló modern magyar államszervezet megteremtésében. Politikai helyzete kényes volt, mivel miniszterelnökként nem ő, hanem Deák volt a parlamenti többség vezetője, másrészt ekkor még a kiegyezés ellenzőinek tábora is igen erős volt. Andrássynak jelentős szerepe volt a horvát-magyar kiegyezés (1868) létrejöttében, a nemzetiségi törvény megalkotásában és az önálló magyar Honvédség megalakításában. Miniszterelnöksége idején került sor az Állami Számvevőszék felállítására, a közigazgatás és a bíráskodás szétválasztására, a Határőrvidékek feloszlatására (Forrás:wikipedia)