Normál kép: 085_180_pix_Oldal_13_Kep_0002.jpg | Méret: 770x549 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 085_180_pix_Oldal_13_Kep_0002_nagykep.jpg | Méret: 1634x1166 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Gróf Andrássy Gyula, budai palotájából Ismertető szöveg: "Egy másik teremben Rembrandtnak saját ifjúkori arczképe mellett olyat is találunk, a mi bizony nem minden magyar mágnás termeiben fordul elő, tudniillik magyar festők műveit, és pedig a gróf arczképét Horovitztól, Krisztust a keresztfán Baditz Ottótól, egy szép tanúlmány-föt Vágó Páltól stb. Az elfogadó terem falait pompás régi gobelinek díszítik. A bútorok szintén múlt századbeli ízlésben készültek franczia modorú hímzéssel, fehér alapon arany díszítéssel. Ugyanitt látható a gróf tisza-dobi kastélyának mintája is." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 8. sz. február 23.) Június 8-án Ferenc József magyar királlyá koronázásakor ő látta el a nádor feladatait a ceremónia során. A miniszterelnöki tisztséget 1871. november 14-ig látta el. Jelentős érdemeket szerzett a dualista államon belül az önálló modern magyar államszervezet megteremtésében. Politikai helyzete kényes volt, mivel miniszterelnökként nem ő, hanem Deák volt a parlamenti többség vezetője, másrészt ekkor még a kiegyezés ellenzőinek tábora is igen erős volt. Andrássynak jelentős szerepe volt a horvát-magyar kiegyezés (1868) létrejöttében, a nemzetiségi törvény megalkotásában és az önálló magyar Honvédség megalakításában. Miniszterelnöksége idején került sor az Állami Számvevőszék felállítására, a közigazgatás és a bíráskodás szétválasztására, a Határőrvidékek feloszlatására (Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Gróf Andrássy Gyula budai palotájából : Dolgozó-szoba Gróf Andrássy Gyula |
![]() ![]() ![]() |