Képaláírás: Dessewffy Sándor csanádi püspök

Ismertető szöveg: "Két püspöki széket töltött be közelebb a király. Csanádi püspökké, az elhunyt Bonnáz Sándor helyére, Dessewffy Sándor kassai apátkanonokot, székesfehérvári püspökké pedig, a szintén elhunyt Pauer János helyére, dr. Steiner Fülöp pápai praelatust, nagyváradi latinszertartásu kanonokot, a Szent-István-társulat alelnökét nevezte ki. E két rendbeli kinevezés folytán az a ritka eset állt elő, hogy ez idő-szerint a magyarországi katholikus püspöki székek mind be vannak töltve. Magyarország történelmi fejlődése folyamán a katholikus egyház a legújabb időkig szoros kapcsolatban volt az államhatalommal. Az államfő és kormánya a katholikus egyház számos világi vonatkozású ügyeire, vagyonára, iskoláira, alapítványaira nem csekélyebb befolyást gyakorol, mint a tisztán állami intézetekre." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 5. sz. február 2.)

Egyházi és politikai értekezések jelentek meg tőle különféle lapokban, püspökként több főpásztori körlevelet is kibocsátott. 1897-ben ő állította fel a tornyai Mária-jelenés kivizsgálását feladatául kapó bizottságot. A bizottság megállapította, hogy a jelenések nem természetfelettiek, ezért Dessewffy betiltotta a kegyhelyre való zarándoklatokat. Zarándoklatokat vezetett Romába és Velencébe. Utóbbi útján meglátogatta Murano szigetét, ahol Giuseppe Melechior Sarto velencei pátriárkával együtt tekintette meg Szent Gellért, az első csanádi püspök ereklyéit. A püspök szentelte föl 1896. szeptember 8-án a magyarbánhegyesi templomot; végrendeletében 2000 koronát hagyott a település egyházközségére. Ebből az összegből épült föl később a templomkertben a karánsebesi márványból készült Mária-szobor, ami Albert Andor aradi szobrászművész 1914-es alkotása. (Forrás: Wikipédia)