Ismertető szöveg: 1992. TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOK (IV.)
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Kertész Dániel
Névérték: 10.- Ft
Á 1992. okt. 28.-1994. dec. 31.
P 230 000 fog.
4168 4217 10 Ft Báthory István (1533-1586) 60.- 20.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Báthori István Erdély fejedelme (1571-75) és Lengyelország királya (1575- 1580). Báthori István erdélyi vajda és Telegdi Katalin fia. Bécsben és Pádovában végzett egyetemet. Császári apród, majd 1543-ban királyi adományul kapta Szatmárt, de Erdélybe csak 1551-ben tért vissza. 1556-ban Munkácsnál fogadta a hatalom átvételére érkező Izabella királynét, s annak hadvezéreként vezette Szatmár védelmét a császári csapatok ellen. Hadadnál vereséget szenvedett 1562-ben. Váradi főkapitányként János Zsigmond erdélyi fejedelem (ur.1556- 1571) követe volt Bécsben. Sikerült kétesztendős fegyverszünetet kötnie I. Ferdinánd német-római császárral (ur. 1556-1564), de János Zsigmond újra kezdte a háborút, emiatt a Bécsbe követként érkező Báthorit I. Miksa németrómai császár (ur.1564-1576) 1565-ben elfogatta és két éven át szoros őrizet alatt tartotta Prágában. 1571. május 25-én Erdély fejedelmévé választották. 1572-ben a török Porta megerősítette a Báthori-család erdélyi uralmát. A központi hatalom megszilárdítására törekedett, lépéseket tett Erdély gazdasági és katonai helyzetének megszilárdítására, támogatta a kultúrát, udvara reneszánsz szellemű kulturális központ volt. 1575-ben feleségül vette a Jagelló-ház utolsó sarját Annát, így a lengyel rendek akaratából 1575. december 14-én lengyel királlyá választották. Mivel a lengyel rendek feltétele az volt, hogy Lengyelországba költözzék, Kristóf bátyjára hagyta Erdély kormányzását, de a trónról nem mondott le. Az esküvő után 1576. május 1-én lengyel királlyá intézésére Krakkóban szervezett kancellária működött, Berzeviczy Márton és Kovacsóczy Farkas vezetésével. Kristóf halála után - 1581-től - a kancellárián keresztül egy 12 tagú tanács, majd egy triumvirátus, később Ghiczy János kormányzó hajtotta végre Báthori István rendelkezéseit. Királyként is az erős központi hatalom kiépítésére törekedett, megtörte a királlyá választását ellenző Gdanskot és főként nyugati és erdélyi katonákból álló zsoldos hadsereggel sikeresen háborúzott három hadjáratban is Oroszország ellen. A törvények szigorú betartására törekedett, tiszteletben tartotta az alkotmányos monarchia közjogi intézményeit, sokat tett a lengyel gazdaság fejlesztéséért, támogatta a művészeti és kulturális életet. 1579-ben egyetemet alapított, segítette a katolikus egyházat. Célja egy Lengyelországot, Litvániát, Erdélyt és Magyarországot magában foglaló Habsburg- és törökellenes államszövetség létrehozása volt. Kidolgozta ennek stratégiai tervét, de az 1585-ös erdélyi és magyarországi járvány és éhínség, valamint máig nem tisztázott körülmények között bekövetkezett halála miatt nem valósulhatott meg. A lengyelek egyik legnagyobb királyukként tisztelik. Hamvait a krakkói Wawel egyik sírboltjában helyezték örök nyugalomra. (Larousse 1991.lk.258 o., Révai Nl.2k.688 o., MNL.3k.355 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)