Ismertető szöveg: 2003. MŰVÉSZETEK (III.)
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 12 1/2 : 13 1/4 (32 Ft), 13 1/4 : 12 1/2 (60 Ft) F. fog.
T.: Elekes Attila, Turchányi Géza (fotó)
Névérték: 32,- Ft
Á 2003. júl. 18.-2005. dec. 31.
P 150 000 fog.
4706 4804 32 Ft Varga Imre (1923- ): Szent Gellért püspök halála 100,- 70,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Szent Gellért olasz származású főpap, teológiai író. Valószínű gyermekként lépett a velencei Szent György bencés apátságba, majd Galliában tanult. Meghiúsult szentföldi zarándoklata miatt került Magyarországra feltehetően 1023 körül. A Bakonyban eltöltött remeteévek után I.Szent István király (lásd VIII.15.) 1030-ban marosvári - csanádi - püspökké nevezte ki. Egyházmegyéje szervezését, a térítést, a papi utánpótlást nagy buzgalommal végezte. Amikor 1046-ban Fehérvárról a pesti révhez igyekezett a Lengyelországból hazahívott András herceg, a majdani magyar király (ur. 1046-1060) fogadására, a Vata pogány magyar főúr (XI. sz.első fele) vezette lázadó pogány magyarok elfogták és a Kelenhegy - ma a róla elnevezett Gellért-hegy - Duna felőli sziklás oldalán megölték. Holttestét a Duna-partra dobták a mai Erzsébet híd és a Rudas fürdő közötti területre. Testét 1053-ban Csanádra vitték az általa alapított Szűz Mária-egyházba, ahol I. Szent László (lásd VII.29.) kezdeményezésére 1083. július 26-án szentté avatták. 1514-ben a templommal együtt sírja is elpusztult. A legenda szerint kitűnő egyházi szónok volt, az év minden napjára írt szentbeszédet. Ezekből egy rövid töredék 1982-ben került elő. Korunkra csak egyetlen műve maradt Elmélkedés a három ifjú énekéről, melyről nem tudni pontosan mikor készült. (MNL.8k.537 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)