Ismertető szöveg: 1991. ID. MARKÓ KÁROLY
Markó K. (1791-1860) születésének
200. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Szunyoghy András
Á 1991. jún. 17.-1993. dec. 31.
P 361 400 fog. 3 000
4095 4148 12 Ft "Tájkép Appeggiből" 150,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Id. Markó Károly magyar festő. Mérnöknek készült eredetileg, de már gyermekkorában atyjától tanult
rajzolni, aki Lőcse város mérnöke volt. 1818 után Pesten, majd 1822-től Bécsben
folytatta otthon kezdett rajzolási és festési tanulmányait. Bécsi tanulóéveiben
arcképek, szelenceminiatűrök, tájképek és porcelánfestmények készítéséből tartotta
fenn magát. Fiatalkori művein elsősorban a hazai tájakat festette friss szemléletű,
lendületes ábrázolással, mint Az aggteleki barlang-sorozat, A pesti orgona című
képein. Korai korszakának fő műve 1830 körül készült, címe Visegrád. 1832-ben
Olaszországban telepedett le, 1838-ig Rómában dolgozott, ahol többek között 5 képet
festett Bertel Thorvaldsen dán szobrász számára. Akkortájt készültek Róma látképe, Asszonyok a kútnál, Szüret, Részlet a
római Campagnából Cereites mellett, Tájkép Tivoli
mellett szüretelő jelenettel stb. című képei. 1838-
tól Pisában élt, ottani tartózkodásának egyik
jellemző alkotása az Olaszhoni tájkép aratóival.
Bibliai alakjai görög-római hősökre
emlékeztetnek, pl .Krisztus megkeresztelése a
Jordánban című képén. 1843-ban
szembetegségének gyógykezeltetése miatt - Firenzébe
költözött, ahol az Akadémia tiszteletbeli tanára lett. Ott festette többek között
a Naplemente című képét. 1847-től a Firenze melletti Villa Appeggiben élt. Bár élete
nagy részét külföldön töltötte, a hazai művészeti élettel rendszeresen kapcsolatban
volt. Korai, itthon készült alkotásai a valóság friss szemléletű, lendületes ábrázolásai.
Olaszországi műveinek nagy részét az úgynevezett háromsíkú kompozíciós módszerrel
készítette. A sötét előtér hangsúlyt ad a megvilágított közép-térnek, ahova mitológiai
vagy olasz népi jeleneteket helyezett tipikusan olasz tájakba, és a kék távlatba vesző
háttér alkotja a harmadik síkot. Ezeken a tájképeken is általában konkrét természeti
részleteket ábrázolt. A magyar tájképfestészet(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|