Ismertető szöveg: 1979. FESTMÉNYEK (XVII.) - ÁLLATFESTMÉNYEK
Magyar festők alkotásai.
Ofszetny. 12 1/4 : 12 1/2 F. fog.
Névérték: 4.- Ft
Á 1979. aug. 11.-1980. dec. 31.
PM 451 243 fog. 5 900
3343 3367 4 Ft Iványi Grünwald Béla (1867-1940): Itatás 70,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Iványi Grünwald Béla magyar festő. A nagybányai művészetelep egyik alapító tagja. A Mintarajziskolában Székely Bertalan (lásd V.8.) és Lotz Károly (lásd X.13.) növendéke volt. 1886-ban Münchenben, 1887-1890-ig Párizsban tanult. Első párizsi képei a bastien-lepage-i finom naturalizmus hatását tükrözik, mint az Isten kardja című képe. 1892-ben Ferenczy Károllyal (lásd II.8.) visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez tartozott. Akkor festette a Nihilisták sorsot húznak című nagyszabású zsánerképét. 1894-ben Eisenhut Ferenccel kirándulást tettek Egyiptomba. Abban az időben festette a Szent Család című képét. Milleniumi kiállításra készült hatalmas képe a IV. Béla király visszatérése a tatárjárás után, már a figurális részletek háttérbe szorulását mutatja, és a természetadta, friss benyomások újrafelfedezését. 1896-tól Nagybányán, főként plein-air képeket festett, mint az Itatás, Tavaszi kirándulás, Háromkirályok stb. 1904-ben egy évre Rómába utazott. Hazatérte után a Nemzeti Szalonban 1906-ban rendezett kiállításán használta először az Iványi előnevet. Fokozatosan eltávolodott a nagybányai szigorú természetelvűségtől, kezdett dekoratív, stilizáló képeket festeni, mint pl. Tavasz vagy Vendégség című munkái. 1911-ben Kecskemétre költözött és vezette a művésztelepet. 1914-ben Fényes Adolffal (lásd IV.29.) együtt tett velencei utazás után, ahol legfőképpen Tintoretto (lásd V.31.) hatott rá, fordult az aktábrázolás felé. 1919-től művészetében új élményt jelentett a Balaton, amely forma- és színvilágát egyaránt megváltoztatta, realisztikusabbá tette. Ezt tükrözi az Este a Balatonnál, Gémeskút című képei. 1929-ben állami megbízásra festette a debreceni egyetem aulája számára Dull Mihály elítélése című nagyméretű kompozícióját. Az 1930-as évektől festészetének színvonala erősen hanyatlott. Élete utolsó évtizedében cigány témájú képeket festett, mint pl. Cigányok az erdőben. (Műv.L.1966.2k.481 o., MNL.10k.88 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)