Normál kép: szept2_23.jpg | Méret: 786x1031 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 600dpi |
Ismertető szöveg: 1973. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Izsó Miklós magyar szobrász. Sárospataki gimnáziumi évei után, gyermekfejjel részt vett a szabadságharcban, melynek során Győrben megsebesült. A bujdosás évei után 1851-ben kőfaragó segéd volt Rimaszombatban. Itt Ferenczy István szobrász segítette szakmai tanácsokkal, majd segítségével került Pestre 1856-ban. A következő évben Bécsbe került és Johann Meixner osztrák szobrász, majd Hans Gasser osztrák szobrász műhelyeiben segédkezett. 1859-ben a müncheni akadémián tanult 2 évig. Itt már önállóan kezdett dolgozni. Innen küldte haza, a közönség által Búsuló juhásznak nevezett szobrát 1862-ben, mely egyszerre ismertté tette. Hazatérése után Pesten telepedett le. Számos portrét, zsánerszobrot és kisplasztikát készített. Arany János mellszobra, a Széchenyi szobra és első zsánerszobra a Puszták furulyása szép sikert hozott számára. 1866-ban Debrecen részére a Csokonai-emlékmű mintázását kezdte meg, melyet 1871-ben avattak fel. Műveit az elementáris életszerűség, frissesség, plaszticitás és a témaválasztás mellett a gondolati tartalmuk emeli ki a kor akadémista Ízlésű sematikus szobrai közül. Életművében kiemelkedőek a Táncoló parasztok című sorozat darabjai, melyek 1864-1870 között készültek, a debreceni Csokonai-emlékmű és a szegedi Dugonits-emlékmű. Életének legnagyobb megbízatását, a pesti Petőfi-szobrot hirtelen halála miatt Huszár Adolf fejezte be. A XIX. századi magyar szobrászat jelentős alakja, a magyar romantikus szobrászat legnagyobb mestere és a magyar nemzeti stílus megteremtője volt. (Műv.L.l966.2k.485 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. - Debrecen, 1805. január 28.) költő. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentum: Izsó Miklós: Csokonai szobra |