Ismertető szöveg: 1991. MAGYARORSZÁGI MÁRIA KEGYHELYEK
Ofszetny. 12 1/4 F. fog.
T.: Kékesi László
Névérték: 7,- Ft
Á 1991. jún. 17.-1993. dec. 31.
P 492 970 fog. 3 500
4096 4143 7 Ft Máriapócs 40,- 20,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Máriapócs Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Közép-Nyírségben, Nyírbátortól 10 km-re fekvő
varos. A középkori eredetű községet, először a XIII. század végén említik az írásos
források. A XIV. század közepétől a Báthori család ecsedi birtokához tartozott. A XVIII.
században lett a Károlyi családé, a múlt század elején pedig a bazilita rend nyert itt
nagyobb birtokokat. (A baziliták a Nagy Szent Baszileiosz Vazul görög püspök,
egyházatya (330 k.-379)-féle regulát követő, bizánci ritusú ortodox szerzetesek) A
XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemploma állt a
mai templom helyén. Ebbe készíttette az Istenszülő képét Csibi László helybeli lakos,
az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesítette fogadalmát, amit a török
fogságból való szabadulásakor tett. Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től
december 8-ig. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál
elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset hírére
megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s
megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is. A könnyezés híre
Bécsbe is eljutott. Eleonóra császárné biztatására I. Lipót németrómai
császár (ur.1657-l705) a képet Bécsbe vitette. Máig ott
tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. A
csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására
Telekessy István egri püspök (1633-1715) 1707-ben egy
hasonló képet készíttetett. Ez a kép is könnyeket hullatott 1715.
augusztus 1-én, 2-án és 5-én. Az egri püspök a templomot
1715. szeptember 19-én Szűz Mária kegyhelynek
nyilvánította. A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás
szolgálatára 1731-49 között felépült a mai kegytemplom és a
Nagy Szent Baszileiosz Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely
gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig. (1989-től ismét működik a rend, melynek
magyarországi székhelye Máriapócs.) A harmadik csodás könnyezést 1905. december
2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel. XII. Pius pápa (1939-58.) a Mária-év
kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte.
Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Évente sok
tízezer zarándok keresi fel. Nemcsak görög katolikusok, hanem római katolikusok is
szép számmal jönnek. Az I. világháború előtt magyarok mellett ruszin, szlovák, román
és német zarándok csoportok is érkeztek. A gyóntatás, a prédikáció a látogatók
nyelvén folyt. A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a kegyképhez lépcsőn
lehet feljutni. (MNL.12k.700 o., Barna G.: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon
(Forrás: Barna Gábor: Panoráma, Budapest, 1990. 109-111.o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|