Ismertető szöveg: 1962. IKARUSZTÓL AZ ŰRRAKÉTÁIG - L
A Budapesten megrendezésre került Motoros Műrepülő Világbajnokság alkalmából.
Mélyny. 14 3/4 F. fog.
T.: Kékesi László és Zsigmond János (40, 80 fill., 1,- Ft), Kékesi László (többi érték)
Névérték: 4 Ft
Á 1962. júl. 19.-1963. jún. 30.
PM 402 781 fog. 9 555
1905 1853 4 Ft Űrrakéta 100,- 75,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz mérnök, repülés- és rakétakutató. A korszerű rakétatechnika elméletének és az űrhajózás alapelveinek első megfogalmazója. Tanulmányait magánúton végezte, gyermekkori betegségéből visszamaradt erős nagyothallása miatt. 1879-től Borovszkban, majd Kalugában tanított. Első könyve a Szabad tér már 1883-ban a rakétát tartja az űrközlekedés egyetlen lehetséges megoldásának. Ezután a kormányozható léghajó és a repülőgép megalkotásán fáradozott. Áramvonalas repülőgépet tervezett és az aerodinamikai vizsgálatokra elkészítette az első ismert szélcsatornát 1895-96-ban. A rakéta mozgásának elméletével 1896-tól foglalkozott. 1896-97-ben felismerte a reaktív meghajtás általános törvényét. E téren kidolgozott elveit A világűr kutatása reaktív meghajtású eszközökkel című munkájában adta közre. Legfontosabb eredményeit 1903-14 között tette közzé. Elsőként határozta meg a rakétamozgás alapegyenletét a Ciolkovszkij-képletet, vezette le a rakéta mozgásának törvényeit, vizsgálta a rakéta hatásfokát, a légellenállás hatását stb. 1929-ben a többlépcsős rakéta elvének egyik legelső kidolgozója volt. Tudományos művein kívül, több tudományos, fantasztikus regénye és elbeszélése is megjelent, mint pl. a Séta a Holdon, Távol a Földtől, melyekben számos további ötletét adta közre. 1924-től a légierő Zsukovszkij Akadémiájának tanára, majd 1933-tól rövid ideig részt vett a moszkvai Rakétakutató Intézet munkájában. A szovjet űrkutatás atyja, a rakéta mozgásegyenletének feltalálója, a tudományos űrkutatás rendszerének és lehetőségeinek egyik legfontosabb megfogalmazója volt. Halála után emlékére a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kitüntető érmet alapított. Nevét viseli az 1590. számú kisbolygó és egy kráter a Hold túlsó oldalán, (Új Magy.L.1k.451 o., Larousse 1k.475 o., A XX.Század Kr. MNL.5k.426 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)