Ismertető szöveg: 1983. CZÓBEL BÉLA (II.)
Czóbel B. (1883-1976) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 : 11 1/2 F. fog.
T.: Widerkomm Ervin (keret)
Á 1983. szept. 15.-1984. dec. 31.
Á 1967. dec. 21.-1968. dec. 31.
P 2 392 300 fog. 5 300
3598 3635 2 Ft Gyümölcscsendélet 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Czóbel Béla magyar festő és grafikus. Iványi Grünwald Béla tanítványa a nagybányai Szabadiskolában, majd munkái plein air tanulmányok voltak és a szecesszió hatását mutatták. Erre legjellemzőbb a Lehel Ferenc műkritikust ábrázoló képe. 1911- től a Nyolcak Csoportjának volt a tagja. 1914-19 között Hollandiában, 1919-25 között Berlinben élt, alkotott és kiállított. Művein mélységes nyugalom vált uralkodóvá. Kifejlődött művészetének az a sajátos vonása, hogy mindent - emberi alakot, tájat, szobabelsőt, aktot - egyaránt csendéletként fogott fel és mutatott be. Csendéletei és enteriőrjei puha, tér nélküli, szövevényes világot érzékeltettek. Ilyenek az Álarc és mandolin, Szakácsnő című képei. 1925-ben költözött Párizsba, ahol 15 éven át dolgozott, de hazai kapcsolatai sohasem szakadtak meg. Párizsban készült a Párizsi utca, az Ülő akt, Gyümölcscsendélet és e korszakának talán legnagyobb műve a Múzsa című alkotása. 1945-től felváltva Szentendrén és Párizsban dolgozott. Itthon készültek - többek között - a Kertben és a Rózsaszínruhás lány című képei, melyeknek lényege a szín, mégpedig az izzó színek egymáshoz való kapcsolata. 1948-ban Kossuth-díjat kapott. Élete végéig szakadatlanul, kitartó szorgalommal dolgozott. Utolsó éveiben palettája kissé kivilágosodott. A mély vörösek és barnák mellett megjelentek művein a rózsaszínek, a zöldek és a kékek is. 1975 nyarán Szentendrén a Templom téren megnyílt a Czóbel Múzeum, mely a művész halála után - végakaratának megfelelően - kiegészült 13 külföldön maradt művével és az addig be nem mutatott képeivel. (Műv.L.1965.lk.487 o, Larousse 1991.lk.513 o., Dr.Láncz Sándor művészettörténész "Száz éve született Czóbel Béla" c.cikke 1983., MNL.6k.248 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)