Képaláírás: Robespierre a közjólléti bizottság asztalán.

Ismertető szöveg: Maximilien François Marie Isidore de Robespierre (Arras, 1758. május 6. - Párizs, 1794. július 28.), francia ügyvéd, politikus, forradalmár, a jakobinus diktatúra vezéralakja.
A francia forradalom kitörése után 1789-ben Arrasban a rendi gyűlés képviselőjévé választották. A Jakobinus klub tagja volt, 1790-től elnöke. Nemsokára a párizsi törvényszéken közvádló lett, azonban erről a posztról 1792 májusában lemondott. Rövid ideig szerkesztette a "Défenseur de la Constitution" című lapot. Az újonnan megválasztott konventben egyik vezetője lett a radikális jakobinusoknak, akik XVI. Lajos király elítélését és kivégzését követelték. 1793 május-júniusában a Közjóléti Bizottság tagja, majd vezetője lett.
Vezetésével 1793. június elején megbuktatták az addig kormányzó girondista erőket. Robespierre a Közjóléti Bizottság elnökévé választatta magát, így tulajdonképpen diktátor lett. Az új alkotmányt hatályon kívül helyezte és mint a Közjóléti Bizottság lelke és szervezője, vérbefojtott minden ellenállást. 1794 márciusában leszámolt az 1793 végének folyamán a jakobinusok szélsőbaloldali belső ellenzékévé szerveződő veszettekkel, s Marat halála utáni vezetőjükkel Hébert-rel. Még Danton, Desmoulins és csoportjuk sem kerülhette el ezt a sorsot (1794 április). Azután megszervezte az eltörölt istenhit helyett a "Legfőbb Lény" kultuszát, melynek főpapként maga rendezte szenteskedő modorában az első istentiszteletét és maga mutatta be az áldozatot.
1794. június 10-én beterjesztették a prairiali törvényeket, melyek a forradalmi terror további kiterjesztését célozták. A Forradalmi Törvényszéknek júniusban eszközölt újjászervezése után 1285 embert hurcoltatott a vérpadra. Ekkor már maguk a konvent tagjai, köztük Tallien, Fouché, Collot d'Herbois, Billaud-Varennes, Fréron és mások, életüket féltvén, titkos összeesküvést szerveztek a Közjóléti Bizottságban Robespierre ellen .
Robespierre, hogy ellenfeleire halálos csapást mérjen, 1794. július 26-án (thermidor 8.) a konventhez intézett fényes beszédében lerántotta a leplet erről az összeesküvésről, mely állítólag a konvent megbuktatására tört. Azonban a beszéd hatás nélkül maradt.
A konvent egyik tagja Robespierre elfogatását javasolta, ezt a többség Couthon és Saint-Just tiltakozása ellenére el is fogadta. Robespierre-t nyomban elfogták és a Luxembourg-palotába szállították. A külvárosok csőcseléke azonban kiszabadította bálványát és a városházára vezette, ahol Robespierre találkozott az időközben szintén kiszabadított párthíveivel.
A sebesült Robespierre-t ezután a Conciergerie-be vitték, innen július 28-án délután 6 óra tájban 20 társával együtt a vérpadra szállították. Lefejezését a nép örömrivalgással és tapssal fogadta. Bukása a rémuralom végét jelentette. Az emberek követelték a forradalom lezárását és a terror végét.
(Forrás: Wikipédia)