Képaláírás: Pesty Frigyes.

Ismertető szöveg: Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. március 23. - Budapest, 1889. november 23.) történész, országgyűlési képviselő.
1849 áprilisától a debreceni kormány hadügyminisztériumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. 1858-ban indította útjára a Delejtű című lapot, melyben elsősorban természettudományi és gazdasági cikkeknek adott helyet.
1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett, 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét (1859. december 16-án választották levelező taggá) A templáriusok Magyarországon címmel. Indult az 1861-es választásokon is az újaradi körzetben, ahol országgyűlési képviselői mandátumot nyert.
1863. február 2-án kelt levelében tárja a helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér. Az 1875-1878-as parlamenti ciklusban ismét parlamenti mandátumot nyert, ezúttal Körmöcbánya képviseletében.
Amikor 1877. május 24-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, székfoglaló beszédjét például a helynevek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. A Magyar Sajtó, a Vasárnapi Ujság és a Pesti Napló című folyóiratokban is megjelentetett kisebb írásokat, amelyekben a helynévgyűjtést propagálta, azzal kapcsolatos tapasztalatait közzétette /1858: Magyar helynevek, 1863: A helyiratok érdekében, 1864: Hazánk helynévtára ügyében/. Történészként azonban érdeklődése egyre inkább Magyarország középkori történelme felé fordult.
(Forrás: Wikipédia)