Képaláírás: A gyulafehérvári székesegyház belseje.

Ismertető szöveg: A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érseki tartomány rangjára emelt egyházmegye székhelye. 1991 óta az épület a Gyulafehérvár történelmi központja helyszín részeként a Világörökség javaslati listáján szerepel.
A templom monumentális jellegét jól mutatják méretei, hossza 83 m, szélessége 38 m, magassága 19 m. Alaprajza a középkori román stílusú bazilikák jegyeit mutatja. A főbejárattól balra a kórust tartó első oszlop előtt Martinuzzi Fráter György sírja látható. A boltív egyik zárókövén a templomot újjáépítő Szécsy püspök kétfejű sast ábrázoló családi címere. A templom szószéke és főoltára 16. századi munka. A szentély alsó részében a barokk kanonoki stallumokat találjuk, a székek támláján bibliai jelenetek, felül pedig az apostolok, valamint Jézus és Mária mellszobrai. A szentély déli falában szépen kivitelezett szentségtartó fülke látható. A kereszthajó déli oldalán nagy méretű rózsaablak. A déli mellékhajóban található apszis az első templom keresztelőkápolnájának nyugati záródása lehetett. A déli mellékhajó nyugati részében a Hunyadiak sírjai, illetve azok maradványai láthatók. A legépebb a kormányzó testvérének sírja, középen a kormányzóénak tartott síremlék, míg a tőle keletre fekvő sírt Hunyadi Lászlóénak tartják. Az utóbbi kettő azonosítása teljesen bizonytalan, a kormányzó fekvő alakja például sokkal inkább Bocskai alakjára emlékeztet. Az északi mellékhajóban a Szécsy-Várday kápolnába lépünk. A kereszthajó apszisában 16. századi freskótöredékek láthatók, melyeket még Várday püspök készíttetett. Az alakok közül Szent András és Szent Jakab apostolok alakjai ismerhetők fel. Visszafordulva a Lászay-kápolnába jutunk, gótikus csillagboltozatában három reneszánsz címerrel. Az északi mellékhajóba vezető ajtó feletti mélyedésben Lászay püspök térdelő alakja a Szűz Mária térdén ülő kis Jézus előtt. (Forrás: Wikipédia)