Képaláírás: A király Kisbéren. - Ellinger Ede pillanatnyi fénykép-felvételei a "Vasárnapi Újság" részére
A kisbéri kastély.

Ismertető szöveg: A kastély építését Batthyány Lajos, Magyarország nádora kezdte meg az 1760-as években, majd halála után harmadik fia, Batthyány Tivadar folytatta a munkákat, melyek 1770 körül fejeződtek be.
Batthyány Tivadar komoly szerepet játszott a korabeli hazai ipar fejlesztésében, kisbéri birtokán kartonfestő, posztófestő- és edénygyár működött. A kisbéri uradalmat mintagazdasággá kívánta fejleszteni. A napóleoni háborúk idején Kisbér a nemesi felkelő csapatok egyik főhadiszállása volt, az itt lakó Kisfaludy Sándor már az elkészült angolkertre emlékezik egyik írásában. A park kiépítését Tivadar fia, Antal fejezte be, a kert Magyarország első tájképi kertje volt.
Az angolpark egyik kötelező eleme, a műrom ma is megvan. Az épületet az 1840-es években, klasszicista stílusban építtette át Batthyány Gusztáv, az angol telivér magyarországi meghonosítója. Ekkor épült az északi oldal toldalékszárnya is. 1849-ben, a szabadságharcban vállalt szerepük miatt elkobozták a Batthyány családtól a birtokot, ezután a Wenckheim család tulajdonába került.
1853-tól a Királyi Katonai Ménes működött itt. Az állam 1869-ben megvásárolta. Itt tenyésztették a Kisbér nevű lovat, amelyik 1876-ban megnyerte az Epson Derbyt. Itt született Kincsem is, a világ eddig legeredményesebb versenylova. 1939-ben tiszti kaszinóvá alakították át az épületet. 1946 óta kórházként működik. A híres ménest 1961-ben felszámolták. Főhomlokzatát 1977-ben felújították, külsejét 1983-ban tatarozták.
A parkban álló eredetileg U-alaprajzú, később északon egy oldalszárnnyal bővített épület ablakainak kiosztása barokk kori, kialakításuk már klasszicista stílusjegyeket mutat. A földszinten az egyenes záródású, keretelés nélküli ablakok mélyített faltükrökben ülnek, az emeleten ugyancsak egyenes záródású ablakok megemelt záradékú faltükrökben vannak, melyeket szemöldök és könyöklőpárkány hangsúlyoz.
A középtengelyben lévő kosáríves kapu előtt két dór fejezetes oszloppár támasztja alá a vasrácsos kőerkélyt. A kapualjat hevederívekkel elválasztott csehsüvegboltozat fedi. Az emeleti csarnokhoz kétkarú lépcső vezet, vörösmárvány lépcsőfokokkal, vasráccsal. A csarnokban márványtáblán a kisbéri ménes parancsnokainak nevei olvashatók. Az oldalszárnyak egytraktusosak, oldalfolyosóval.
Az emeleti helyiségek síkmennyezetesek. A tereket az új funkciónak megfelelően jórészt átalakították, egyúttal új burkolatokkal, nyílászárókkal szerelték fel. A parkban található az ún. Kozma-pihenő, egy kőpad és előtte egy kőasztal, illetve Kozma Ferencnek, a magyarországi lótenyésztés jeles alakjának mellszobra.
A parkban található Közép-Európa legnagyobb fesztávú lovardája, előtte helyezték el a ménesbirtok egyik alapítójának, Wenckheim Bélának lovasszobrát, Fadrusz János alkotását.
(Forrás: http://utazasok.org/index.php/Kastelyok-Magyarorszagon/Kisber-Batthyany-kastely)