Képaláírás: Torda város és környéke
A tordai fejedelmi lak (Fiscus-ház), annak melléképületei és lebontott kapuja.

Ismertető szöveg: Akármint legyen, bizonyos az, hogy a magyar királyok közül sokan adtak kiváltságokat a városnak, főleg sóvágóira való tekintettel. Hunyady János és fia, Mátyás nem egyszer fordultak meg Tordán, s Mátyás király itt törte meg épen a hazára nézve már-már fenyegetővé váló elfajult gőgös olygarchiát. Az 1514-iki pórlázadásban Torda is részes volt s ezért kiváltságait s jogait Ulászló király némileg megszorittatta. De már a nemzeti fejedelmek különösen kegyelték, kivált Zápolya János, kinek neje, Izabella fiával, János Zsigmonddal hosszú ideig tartózkodott ott, s fejedelmi udvart és várkastélyt is emelt. Ez a fejedelmi kúria többé nem létezik de megvan helyette egy más, későbbi keletű fejedelmi lak vagy fiskus háza Ó-Tordán, melynek érdekes képét bemutatjuk. Ez utóbbi épületet Báthory István vagy Zsigmond emelte keleti homlokzatán igen szépen tagozott csúcsives fökapuzat vezet be, mely felett most rozzant faerkély, de hajdan diszes kőerkély volt. Az épület földszintjén tágas lépcsőházba jutunk, melyből ismét faragott kővel szegélyzett csúcsives ajtó vezet a földszinti helyiségekbe, illetőleg két egybenyíló terembe, hol hajdan a partiális gyűléseket tartották. Az egyik teremből ajtó vezetett a szomszéd kastély terült téré, s az ott levő egyházba, mely fedett folyosóval volt összekötve a fejedelmi lakkal, hogy esős időben is el lehessen ájtatoskodásra járni.
Az első emeletre most rozzant fagrádics vezet fel, de egykor diszes kőlépcső szolgálhatott feljáróul a még meglevő gyámkövek tanúsága szerint. Itt a lépcsőházból egy kisebb előszobába jutni, mely egykor a fejedelmi testőrök szobájául szolgálhatott, s egy kiválóan díszített ajtón át a 6 öl hosszú és 5 öl széles trónterembe vezetett. Ezzel voltak összeköttetésben a fejedelem szobái is, 4 lakályos szoba. Most az egész a fiskus által haszonbérbe adva, pálinka-raktárul szolgál.
Innen lépett a trónra Bethlen Gábor fejedelem, innen indultak ki hadaikkal a török ellen Hunyady János és Mátyás, innen I. Rákóczy György is. Ámde a fejedelmi lak, különösen 1818-diki kontár átalakíttatása után, ma már ugy ki van vetkőztetve eredeti formájából, hogy bajos meghatározni, mi belőle a régi s mi a hozzátoldás. A kőkapu diszes czimermetszetét és feliratos párkányzatát az erdélyi és a lengyel sassal, Báthory István idejéből, Orbán Balázs az Aranyos partján, az állami fürész-telepen találta fel, megcsonkítva, egymás fölé halmozva.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. június 16.)