Normál kép: 789_881_pix_Oldal_01_Kep_0001.jpg   Méret: 770x837 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 789_881_pix_Oldal_01_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1123x1221 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Gróf Brunswick Teréz

Ismertető szöveg: "Gyermek több születik Magyarországon, mint bárhol másutt; de ezekből azután annyi hal meg kisdedkorában, hogy e tekintetben csak a muszka lehet vetélytársunk. Más országban 20-30 év kell arra, hogy a nemzeti létszám megkétszereződjék: nekünk a mostani halálozási arány szerint 100-120. íme az egyik különlegessége a magyar népnek a kisdedek megóvása kérdésével szemben. A másik a magyar gyermek eleven természete. Sokszor elnéztem a román, tót vagy sváb gyermeket; órákig elül ott tétlenül a szülői ház kapusarkánál: a magyar gyermek vére elevenebb; annak mindig dolgozni kell valamit, ha nem jót, hát rosszat. Vesszőből paripát készít magának, ostorral csattogat, kővel dobál, verekedik, gyufával játszik; szóval soha sem nyugszik. Kisebb folyóba hány esik bele, csak a jó Isten számítja; de hogy e nyáron gyufával játszó 2-6 éves gyermekek egy félmilliónyi közvagyont semmisítettek meg, az bizonyos. E pénzzel 5000 község nyári menedékházát lehetett volna ellátni. Ez a mi második speczialitásunk, melyen a kisdedóvásnak kell segítenie." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 48. sz. november 27.)



1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát - korabeli nevén: kisdedóvót - ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt.[1] 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Mindemellett remekül zongorázott, szavalt, rajzolt, festett, sőt, németül verseket is írt. Családja kapcsolatban állt Beethovennel. A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző "halhatatlan kedveshez" intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin (Deym Józsefné) volt. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page