Képaláírás: József főherczeg családja

Ismertető szöveg: "S ez már aztán nem kizárólag a családfő érdeme egymagáé, hasonló osztályrész illeti meg abból a család minden egyes tagját. Első sorban a szerető nőt, a gondos édesanyát. Soha férj és feleség nem illettek jobban egymáshoz, mint József főherczeg és Klotild főherczegasszony, a kiken meglátni, hogy Isten is egymásnak szánta őket. A fejedelmi nő, idegen hazának gyermeke, az anyatejjel idegen nyelvet szítt magába de férje oldalán, férje iránti határtalan szeretetből, az ő kedveért megmagyarosodott teljesen, nem csupán nyelvben, de érzelemben is. Köztük mást, mint magyar szót nem lehet hallani. Asztalukon magyar ételek, házukban magyar szokások. Gyermekeiket magyarul, magyaroknak nevelik. És mily jó nő, mily szerető, gondos anya! Házukban nincs gyermekszoba. A hol ők, ott a gyermekek. Ha nincsenek otthon, ha a tél zordonsága, a nyár heve elől enyhébb, hűvösebb éghajlat alá menekülnek, együtt megy az egész család. És nem ám külföldre: ott Fiúméban, a magyar" (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 46. sz. november 13.)

József Károly nem csak katonai érdemei miatt volt népszerű Magyarországon, hanem mert a társadalmi és kulturális élet minden megnyilvánulásában sietett kimutatni, hogy magyar királyi herceg s mindenben a magyarokkal érez. Alig volt olyan nemzeti ügy vagy társadalmi mozgalom, amelynek pártját ne fogta volna. Házassága után Magyarországra költözött, és a család alcsúti birtokán telepedett le. Nagy szenvedéllyel gondozta az alcsúti arborétumot, botanikai kutatásokat végzett, melyek eredményét több tanulmányban tette közzé. Kisjenőn és Alcsúton kertészeti mintagazdaságot hozott létre. Az ő birtokában volt a budapesti Margit-sziget is, melyet üdülőhellyé épített ki és számos növényritkasággal ültette be. 1871-ben ő építtette meg a szigeti lóvasutat, mely utolsó útját 1928. április 10-én tette meg. Jelentős részt vállalt a szigetet a Margit híddal összekötő szárnyhíd megépítésének költségeiből is. (Forrás: Wikipédia)