Képaláírás: Bubics Zsigmond püspök

Ismertető szöveg: "Bubics Zsigmond 1867-ben szentszéki ülnök, 1871-ben monstrai apát, 1879-ben rátóti prépost lett s innen nevezték ki a nagyváradi káptalan litterarium stallumjává. Mint a nagyváradi papnövelde rektora sok jótéteményben részesítő az intézetet s hogy a szemináriumból oly sok derék, hazafias szellemű román pap került ki, az főrészben a Bubics érdeme. 1881-ben országgyűlési képviselővé választatott s a szabadelvű törekvéseknek mindig hive volt a parlamentben a nélkül, hogy papi állásával összeütközésbe jött volna. Állandóan a szabadelvű párthoz tartó ott, s a középiskolai törvény alkotásakor nagy szerepe volt abban, hogy a klerikális elemek és a kormány között e fontos kérdésben a kívánt egyezmény létrejött." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 27. sz. július 3.)

A hittudományi szigorlat letétele után a győri szemináriumban rövid ideig segédtanárként működött. Esterházy Pál herceg a szabadságharc idején meghívta fiai nevelőjének. Közel tizenkét évig nevelősködött, ez idő alatt tanítványaival többször utazott külföldre, 1853-ban Angliában, 1856-ban Németországban járt, azután Olaszországban, ahol a festészetet tanulmányozta. 1867-ben győri szentszéki ülnök, 1871-ben címzetes monostori apát lett. 1879-ben Esterházy herceg kinevezte rátóti préposttá, a következő évben meghívták Nagyváradra papnevelői igazgatónak. 1884-ben országgyűlési képviselőnek választották meg, ebben az időben az Esterházy-javak zárgondnokaként is működött. 1887. május 30-án kassai püspökké nevezték ki. Rendezte és hazánkba visszahozta az Esterházyak bécsi képtárát. Több hónapon át dolgozott a Nemzeti Múzeum Könyvtárában és az Egyetemi Könyvtárban, ahol a képek és metszetek rendezésével foglalkozott. Festményeit a kassai múzeumnak, iparművészeti tárgyait a Magyar Iparművészeti Múzeumnak adományozta. (Forrás: Wikipédia)