Képaláírás: Herman Ottó halászati tanulmány-utján

Ismertető szöveg: "Hermán e nagy szorgalmat és időt követelő munka mellett ráért irodalmilag még egyébként is foglalkozni. Nem egy tartalmas és szellemtől szikrázó czikke, tárczája jelent meg az időszaki lapokban, így a Vasárnapi Ujságban, Egyetértésiben, Fővárosi Lapokban stb. Némelyik czikke valóságos szenzácziót költött, így például a Mérges esők czímü, melyet minden művelt nyelvre lefordítottak, s még Ausztráliában is kiadtak. Belgium legjelentékenyebb lapja, az Independence, a czikket közölvén, külön vezérczikket is írt róla. A Diphteritisz-ről írt czikke, mely lapunkban jelent meg először, szintén körutat tett a világirodalomban. A madarak vándorlásáról Nagy úti czím alatt a természettudományi népszerű előadások gyűjteményében megjelent értekezése szintén úgy van jelezve, mint a mely már nem kapható." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 15. sz. április 10.)

A Nemzeti Múzeumban a madarakkal foglalkozott elsősorban, de rátalált édesapja barátjának, Petényi Salamon Jánosnak kézirati hagyatékára is. A városi legenda szerint a Teleki téri piacon egy zöldségesnél talált meg olyan kézzel írott lapokat, amelybe az árus csomagolta az eladott gyümölcsöt. Ezek voltak a híres hátrahagyott Petényi Salamon János-féle kéziratok, amelyek néhány elveszett kivételével később megjelentek nyomtatásban. A hagyaték a maga idejében rendkívül fontos tanulmánynak számított. Összesen 62 halfaj életviszonyaira vonatkozóan tartalmazott leírást. Ez a munka azonban elindította őt egy sokkal nagyobb vállalkozás irányába. (Forrás: Wikipédia)