Képaláírás: Barabás Miklós

Ismertető szöveg: "A harmincsas évek közepe táján az irodalmi élet, melynek középpontja a Kisfaludy Károly vezetése alatt álló Aurora-kör volt, most Budapestet választotta vala székhelyéül. Itt indult meg az a szellemi mozgalom, mely a szabadság-harcában nyerte megdicsőülését. Erről bőséges számmal vannak irott kutforrásaink. Ani a képzőművészeti szellem még nem ébredt föl. Ez rendesen csak akkor támad elő. mikor a költészet virágkora lehanyatlik. Olaszországban is Michelangelo és Raphael előtt aratták babérjaikat Dante es Petrarca. Az országgyűlés Pozsonyban tartá időseit, a magyar mágnások külföldön éltek világukat, a nemzeti érzelmű földesurak birtokaikon laktak a vidéken. A nagy árviz előtti Pestnek még háza is alig volt olyan, mely fejlettebb építészet alkotásának lett volna tekinthető." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 9. sz. február 27.)

A 19. századi Magyarország tehetséges, tanult és keresett portréfestője, nemzetünk számos jeles egyéniségét megfestette. A fényképezés megjelenése még nem jelentett konkurenciát számára, Magyarországon még a 20. század első harmadában is divat volt magas társadalmi pozíciót betöltő személyiségek megfestése. Egyes életképeivel a kor hangulatát tükrözte (pld. Galambposta), mely csak tovább növelte népszerűségét. Az ö biedermeier stílusa, kivált a 19. század második felében, nem mérhető a haladottabb nyugati stílusokhoz, de ő itthon, az ővéi közt megfestette azt, amit szívesen fogadtak tőle, s szívesen fogadnak tőle az utódok is, hiszen saját nemzeti múltjuk jobb megismerését szolgálja. (Forrás:wikipedia)