Képaláírás: A Niagara-vízesés, az ipari értékesítésére tervezett csatornával

Ismertető szöveg: "Az alagút e helyen a folyópartokkal párhuzamosan mintegy másfél mérföldre terjedne ki s a föld szine alatt 100 láb mélységet nyerne, oldalalagutak által összeköttetésben a mintegy 400 lábnyi távolban levő hajózható részszel. A főalagutkör-alaku, 30 láb átmérőjű s a Day kikötőn túl fokozatosan kisebb lesz a malmok száma szerint, a melyek vize beleömlik. A kikötő és az alagút felső vége között már ki is mérték az uj gyárváros helyét oly módon, hogy az utczák derékszögben érintik a főcsatornát. Az ily módon felhasználható vízerőt 260,000 lóerőre becsülik, mely, 500 lóerőt számítva egy gyárra, legalább négyszáz gyár fenntartására szolgálna. A négyszáz malom és gyár számára elegendő területet biztosítottak s mértek ki s mindenik külön szárnyvasuttal lesz összeköttetésben a hét mérföldre fekvő Erié csatornával, valamint a nagy éjszaki vasutakkal, hogy az árukat könnyen lehessen bárhová elszállítani. A nagy építkezések körülbelül 8-10 millió forintba kerülnek s mintegy ezer olasz munkás fog dolgozni rajtok." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 4. sz. január 23.)

A Niagara-vízesés (angolul: Niagara Falls, franciául: les Chutes du Niagara) egy hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán fekszik elválasztva Ontario tartományt és New York államot. Niagara Falls, Ontario és Niagara Falls, New York ikervárosok között található, 27 km-re Buffalótól. Niagara-vízesés két fő részből áll, amiket a Kecske-sziget választ el: a Patkó-zuhatag a határ kanadai oldalán és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon. Szintén az amerikai oldalon található még egy kisebb, a Menyasszonyi fátyol-zuhatag, amit a Luna-sziget különít el. A vízesés együttes a gleccserek visszahúzódásakor formálódott, a Wisconsin-gleccseresedés végén az utolsó jégkorszakban a víz az újonnan létrejött Nagy-tavakból vájt utat magának ide a Niagara-lejtőn át az Atlanti-óceán irányába. Bár nem rendkívül magas, a Niagara-vízesés nagyon széles: több mint 168 000 m3 zúdul le minden percben magas vízállás esetén, és 110 000 m3 átlagosnál. Ez a legnagyobb vizhozamú vízesés Észak-Amerikában. A Niagara-vízesés egyszerre csábító szépsége és hasonlóan értékes hidroelektronikus ereje miatt. Az egyensúly megteremtése a természetes megőrzés, az üdülési, kereskedelmi és ipari felhasználások között kihívást jelent a gondviselők számára az 1800-as évektől fogva. (Forrás: Wikipédia)