Képaláírás: A festészet

Ismertető szöveg: "E képsorozatból adjuk a Festészet alakját. A freskó-festészetben a szigorú formaérzék, a a plasztika, a leleményesen és inspiráczióval választott tárgy ós annak önálló felfogása, ez csak egyik oldala Feszty művészetének. A másik az élet-drámákban feltűnő nagy elbeszélői képesség, melylyel a vászonra elférő egyetlen jelenetben oly terjedelmes eszmei tartalmat képes föltárni. Akár a Bányaszerencsétlenséget, akár-a Kárvallottukat látjuk, mindenikben igazi drámai élet áll előttünk, jelenetezésében gazdagon bensöleg és megindítón elmondva, és festett csoportjával belemélyedve a jól ismert életbe, melyhez képzeletünk oly élénken tudja hozzá fűzni, s kiegészíteni abból a történetet." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 4. sz. január 23.)

Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is. 1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját. Ekkor festette a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Mór fogadott leányával. Itt festette Krisztus temetése című triptichonját, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. 1906-ban III. osztályú vaskorona renddel tüntették ki. Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, Az én parasztjaim címmel. (Forrás: Wikipédia)