Ismertető szöveg: 2003. DEÁK FERENC - BLOKK
Deák F. (1803-1876) születésének 200. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 K. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Á 2003. okt. 18.-2004. dec. 31.
P 100 000 fog., sorszámozva
4714 BI 285 4815 500 Ft Portré, XIX. sz-i pesti városrészlet, Magyar Tudományos Akadémia, Operaház, a Pesti Napló 1865. áprilisi száma, melyben Deák ún. húsvéti cikke jelent meg. 1200,- 1200,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Deák Ferenc magyar politikus. Tanulmányait a győri jogakadémián végezte, majd ügyvédi oklevele birtokában 1823-ban Zala vármegye szolgálatába állt. 1833-tól 1836-ig bátyja - Deák Antal politikus helyett a vármegye országgyűlési követe lett, és csakhamar az ellenzék egyik vezéralakjává vált. 1841-42-ben az országgyűlés által kiküldött büntetőjogi bizottság tagjaként fontos szerepet játszott a büntető törvénykönyv tervezetének kidolgozásában. 1846-47-ben egyike volt az Ellenzéki Nyilatkozat megalkotóinak, s ő öntötte azt végleges formába. 1848. április 11. és szeptember 11. között a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere és az első népképviseleti országgyűlés tagja. 1848. december 31-én az országgyűlés Batthyány Lajossal (lásd X.6.), id. Mailáth Györggyel és Lonovits József csanádi püspökkel békekövetként küldte hg. Alfred Candidus Ferdinand Windischgratz tábornagyhoz. A vállalkozás kudarca után visszavonult kehidai birtokára. A passzív ellenállás politikájának megszemélyesítője volt. 1854-ben visszaköltözött Pestre és 1861 áprilisától a Felirati Párt vezetőjeként vett részt az országgyűlés munkájában. Az országgyűlés 1861. augusztusi feloszlatása után is az 1848-as törvényekhez való ragaszkodást ajánlotta. 1865.április 16-i húsvéti cikkében meghirdette a magyar és birodalmi érdekek összeegyeztetésének politikáját. 1866. novemberében megalakult a Felirati Párt képviselőiből a Deák Ferenc vezette Deák-párt. Az 1865-68-as országgyűlésen a Deák-párt vezetője, a kiegyezés létrehozója volt. 1867 után miniszteri tárcát nem vállalt, de továbbra is pártja első embere maradt. 1873. június 28-án mondta el politikai végrendeletét, mely a lelkiismereti szabadságnak és a jognak mély tisztelete a nemzeti egységhez való ragaszkodás mellett. Kortársai már életében a "haza bölcsé"-nek nevezték. Kitűnő államférfiúi tulajdonságokkal rendelkezett: mondanivalójának tömörsége, érettsége és erkölcsi tartalma mindenki figyelmét magára vonta. Mindig a humanitást képviselte. Halálakor az egész nemzet gyászolta. (Magy.Nl.6k.355 o., Révai Nl.5k.340 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)