Ismertető szöveg: 2007. JELES MAGYAROK (VIII.)
100 éve született Ferencsik János (1907. jan. 18. -1984. jún. 12.) 200. éve született Batthyány Lajos gróf (1807. febr. 14. -1849. okt. 6.)
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Berky Péter
Névérték: 135,- Ft
Á 2007. febr. 9.-2009. dec. 31.
P 300 000 fog.
4874 5139 135 Ft Gróf Batthyány Lajos portréja, háttérben Than Mór grafika 270,- 250,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Batthyány Lajos gróf magyar politikus. Katonai szolgálat teljesítése után, 1827-ben jogtudományi vizsgát tett a zágrábi akadémián, majd nyugat-európai utazást tett. Hazatérése után kapcsolódott be a politikusi közéletbe. 1830-tól a felső tábla tagja volt. 1834-ben házasságot kötött Zichy Antónia grófnővel, akitől három gyermeke, Amália, Ilona és Elemér született. 1839-től a főrendi ellenzék egyik vezére, 1841-től az Országos Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság, 1847-48-ban az Ellenzéki párt elnöke volt. 1848.március 15-én tagja volt az országgyűlés reform követeléseit tartalmazó feliratot Bécsben átadó küldöttségnek. 1848. március 17-én V. Ferdinánd osztrák császár (lásd VI.29.) miniszterelnökké nevezte ki. Batthyány ekkor megalakította az első felelős magyar kormányt. Hozzákezdett a honvédelem megszervezéséhez, felállította a nemzetőrséget, kibocsátotta az új pénzt a Kossuth-bankót. Az alkotmányosság alapján a bécsi udvarral való megegyezésre törekedett. Josip Jelacie horvát bán hadseregének támadása után - 1848 szeptemberében lemondott, de Kossuth Lajos (lásd III.20.) és mások kérésére hivatalban maradt és fegyverbe szólított a támadás kivédésére. Mivel átalakított kormányát az udvar elutasította és a magyarországi haderők élére gróf Lamberg Ferenc Fülöpöt nevezte ki, Batthyány lemondott miniszterelnökségéről. Nemzetőrként harcolt, de hamarosan megsebesült. Felgyógyulása után ismét részt vett az országgyűlés munkájában és szorgalmazta a tárgyalások megkezdését az osztrákokkal. Alfred herceg Candidus Ferdinand Windischgratz osztrák tábornagy az országgyűlési delegáció tagjaként nem volt hajlandó fogadni, sőt 1849 januárjában elfogatta. Budán, Pozsonyban és Laibachban raboskodott, majd Ölmützben a haditörvényszék halálra ítélte. Az ítéletet - kötél általi halált - Haynau 1849. október 3-án jóváhagyta. A kivégzést megelőző éjjelen a felesége által becsempészett tőrrel súlyos sebet ejtett magán, így akasztás helyett 1849. október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének napján a pesti Újépület udvarán golyó által végezték ki. Holttestét a pesti ferencesek templomuk kriptájában helyezték el, onnan 1870. június 9-én országos gyászmenet kísérte a Kerepesi-temetőben felállított mauzóleumba. Emlékét Budapesten a Batthyány-örökmécses hirdeti. (Larousse 1991.1k.259 o., MNL.3k.376 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)