Ismertető szöveg: 1956. SOPRONI FELÜLNYOMÁS
A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem 1956. október 22-i diákparlamentjének kezdeményezésére.
1956. okt. 29-én állították elő a felülnyomást.
Felülnyomat az "Épületek" és a "Munka" sorozat egyes címletein fekete és piros színben: "Hazádnak rendületlenül ...! Sopron, 1956. okt. 22."
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Magyarországon 1956. október 23-án népfelkelés tört ki, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Ezt megelőzően több alkalommal összejöveteleken kapott hangot egyre erőteljesebben a fennálló viszonyokkal való elégedetlenség. A forradalom kitöréséhez az egyetemisták kezdeményezte, 1956. október 23-i tüntetés vezetett. A forradalmárok követeléseiket 16 pontban fogalmazták meg, melyek között szerepelt a szovjet csapatok kivonása, Nagy Imre (lásd VI.16.) vezetésével új kormány alakítása, többpárti választások kiírása, a cenzúra eltörlése, a politikai foglyok szabadon bocsátása, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálása és rendezése, a teljes vélemény-, szólás és sajtószabadság megvalósítása. A diákokhoz hamarosan felfegyverzett munkások is csatlakoztak és még akkor este ledöntötték a Sztalin szobrot és megostromolták a rádió székházát. Október 24-én szovjet tankok ellen fegyveres felkelők vették fel a harcot Budapest több pontján, s ezzel vált a forradalom szabadságharccá. A kormány Rendkívüli állapotot hirdetett ki és Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnökké. Október 25-én az Államvédelmi Hatóság emberei a parlament épületénél sortüzet adtak le a tömegre. A fővárosi események után 2-3 nappal, október 24-27-én az ország nagyobb városaiban is tüntetéseket, népgyűléseket tartottak,majd a sztrájk és a tömegmozgalom tovább terjedt a kisebb településekre is. Sok helyen a II. világháborús szovjet emlékműveket ledöntötték, leverték a vörös csillagokat, elégették a begyűjtési íveket. Saját programokat állítottak össze, melyben a szovjet csapatok távozásán kívül fő helyet foglalt el a földek visszaadása. Október 26-27-én sortüzet nyitottak a többnyire fegyvertelen tüntető tömegre többek között Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Esztergomban, Kecskeméten, Szegeden, Gödöllőn, Tatán, Zalaegerszegen, Tiszakécskén, Kalocsán, Kiskunhalason, Örkényben. Nagy Imre október 28-án koalíciós kormányt alakított és bejelentette, hogy a szovjet csapatok kivonásáról megkezdik a tárgyalásokat, feloszlatja az ÁVH-t, visszaállítja a Kossuth címert stb. 1956. november 3-án letartóztatták azt a küldöttséget, amelyik ezekről a témákról tárgyalni akart. November 4-ére virradó éjjel a szovjet csapatok megindították a támadást Budapest ellen és vérbe fojtották a konszolidáció és demokrácia útjára lépni akaró forradalmat. Az októberi-novemberi fegyveres összecsapásoknak mintegy 2.700 magyar áldozata volt. A november 4-én megkezdett letartóztatásokkal elindult megtorlás során legalább 229 embert - köztük 1958. június 16-án a forradalom mellett kitartó Nagy Imrét, a vele együtt elítélt Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál katonai vezetőt - kivégezte, 22.000 főt bebörtönöztek, 13.000 főt internáltak. 1956 végéig 200.000 ember menekült az országból Nyugatra. (A XX.Század Kr., Larousse 1992.2k.779 0.MNL.9k.168 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)