Normál kép: okt6_12.jpg   Méret: 770x290 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: okt6_12_nagykep.jpg   Méret: 2164x816 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1974. SEGNER JÁNOS ANDRÁS
Segner J. A. (1704-1777) születésének 270. évfordulója alkalmából. 25 bélyeget és 25 szelvényt tartalmazó ívekben nyomták. A bélyegek és a szelvények sakktáblaszerűen helyezkednek el.
Ofszetny. 11 3/4 F. fog.
T.: Füle Mihály
Á 1974. okt. 5.-1975. dec. 31.
P 735 000 fog. 5 000
2986 2985 3 Ft Segner kráter a Holdon, szelvénnyel 150,- 150,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Segner János András magyar származású német fizikus, orvos és matematikus. A jénai egyetemen orvostudományt, matematikát és fizikát tanult 1725-1730 között. Debrecenben és Pozsonyban orvosként dolgozott. Kétéves debreceni tartózkodás után Jénába tért vissza s ott az egyetem matematika professzora 1733-ban, a göttingeni egyetem matematika és fizika tanára volt 1735-ben. Leonhard Euler svájci matematikus (lásd IX.18.) ajánlására 1755-ben Halléban telepedett le és ott is az egyetem matematika és fizika professzora volt. A matematikában még egyetemista korában tette közzé a Decaertes-féle előjelszabály bizonyítását 1728-ban. Nála található meg először a valós együtthatójú polinomok helyettesítési értékének meghatározása grafikus úton. A matematikai logikában Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus (lásd XI.14.) nyomán továbbfejlesztette a logikai következtetések szimbólumrendszerét. Matematikai kézikönyvei a maguk idejében nagyon népszerűek voltak. A fizikában a folyadékok áramlását, a folyadékhártyák tulajdonságait, a merev testek forgómozgását tanulmányozta. Nevét az általa felfedezett és róla elnevezett Segner-kerék őrzi. Tőle származik az a fontos tétel, amely szerint minden testnek függetlenül alakjától - van három, egymást egy pontban merőlegesen metsző szabad tengelye. Fő műve A turbinaelmélet bemutatása. Elméleti és gyakorlati eredményei alapján dolgozta ki Euler a turbinák elméletét. 1748-54 között megszervezte a göttingeni egyetemi csillagvizsgáló intézetét. A matematikai meteorológia egyik megteremtője volt. Nevét viseli egy holdkráter. (Larousse 1994.3k.574 o.,Új Magy.L.1962.6k.47 o. Révai N1.16k.719 o., MNL.15k.919 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page