Normál kép: okt1_11.jpg   Méret: 770x539 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: okt1_11_nagykep.jpg   Méret: 1083x758 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1996. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉRE
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 13,- Ft
Á 1996. okt. 22.-1998. dec. 31.
P 600 000 fog.
4365 4413 13 Ft Tüntetők 50,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Magyarországon 1956. október 23-án népfelkelés tört ki, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Ezt megelőzően több alkalommal összejöveteleken kapott hangot egyre erőteljesebben a fennálló viszonyokkal való elégedetlenség. A forradalom kitöréséhez az egyetemisták kezdeményezte, 1956. október 23-i tüntetés vezetett. A forradalmárok követeléseiket 16 pontban fogalmazták meg, melyek között szerepelt a szovjet csapatok kivonása, Nagy Imre (lásd VI.16.) vezetésével új kormány alakítása, többpárti választások kiírása, a cenzúra eltörlése, a politikai foglyok szabadon bocsátása, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálása és rendezése, a teljes vélemény-, szólás és sajtószabadság megvalósítása. A diákokhoz hamarosan felfegyverzett munkások is csatlakoztak és még akkor este ledöntötték a Sztalin szobrot és megostromolták a rádió székházát. Október 24-én szovjet tankok ellen fegyveres felkelők vették fel a harcot Budapest több pontján, s ezzel vált a forradalom szabadságharccá. A kormány Rendkívüli állapotot hirdetett ki és Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnökké. Október 25-én az Államvédelmi Hatóság emberei a parlament épületénél sortüzet adtak le a tömegre. A fővárosi események után 2-3 nappal, október 24-27-én az ország nagyobb városaiban is tüntetéseket, népgyűléseket tartottak,majd a sztrájk és a tömegmozgalom tovább terjedt a kisebb településekre is. Sok helyen a II. világháborús szovjet emlékműveket ledöntötték, leverték a vörös csillagokat, elégették a begyűjtési íveket. Saját programokat állítottak össze, melyben a szovjet csapatok távozásán kívül fő helyet foglalt el a földek visszaadása. Október 26-27-én sortüzet nyitottak a többnyire fegyvertelen tüntető tömegre többek között Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Esztergomban, Kecskeméten, Szegeden, Gödöllőn, Tatán, Zalaegerszegen, Tiszakécskén, Kalocsán, Kiskunhalason, Örkényben. Nagy Imre október 28-án koalíciós kormányt alakított és bejelentette, hogy a szovjet csapatok kivonásáról megkezdik a tárgyalásokat, feloszlatja az ÁVH-t, visszaállítja a Kossuth címert stb. 1956. november 3-án letartóztatták azt a küldöttséget, amelyik ezekről a témákról tárgyalni akart. November 4-ére virradó éjjel a szovjet csapatok megindították a támadást Budapest ellen és vérbe fojtották a konszolidáció és demokrácia útjára lépni akaró forradalmat. Az októberi-novemberi fegyveres összecsapásoknak mintegy 2.700 magyar áldozata volt. A november 4-én megkezdett letartóztatásokkal elindult megtorlás során legalább 229 embert - köztük 1958. június 16-án a forradalom mellett kitartó Nagy Imrét, a vele együtt elítélt Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál katonai vezetőt - kivégezte, 22.000 főt bebörtönöztek, 13.000 főt internáltak. 1956 végéig 200.000 ember menekült az országból Nyugatra. (A XX.Század Kr., Larousse 1992.2k.779 0.MNL.9k.168 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page