Képaláírás: II. Ramzes.
II. Ramzes mumiája. II. Ramzes mumiájának feje elölről. II. Ramzes mumiájának feje oldalról.

Ismertető szöveg: II. Ramzes, Sethos fia, a 19-ik dinasztiából származott s mintegy 1400-1250 között élt Krisztus előtt. Nevét híressé különösen azok a nagy hadjáratok tették, melyek kiterjedtek az
akkor ismert világ legszélsőbb határáig., Egy óriási hadsereg élén keresztül vonult Ázsián egész Pontusig, kelet felé az Indusig, s dél felől meghódította Aethiopiát. Győzedelmeinek fényét is fölülmúlták azonban építkezései és emlékművei, melyeket a Nilus mellékén emeltetett. Az óriási Ramesseum, melyet a görögök "0symandias síremlékének" neveztek, egy sok oszlopu hatalmas csarnok-épület, leghíresebb alkotásai közé tartozik. Ez épület omladékai között találták meg a nagy király kolosszális szobrát, egyetlen vörösgránitsziklából faragott ülő alakot, az egyiptomi szobrászat legnagyobb emlékét. II. Ramzes a Nilus deltájában építteté föl királyi székhelyét, Ramzes városát, mely valószínűleg a zsidók közreműködésével épült föl. Az általa építtetett csatornáknak is nagy hire vala az ókorban. Herodot írja, hogy Ramzes azokat a roppant számú foglyokat, a kiket hadjárataiból magával hurczolt, arra alkalmazta, hogy általuk országát minden irányban csatornákkal hálóztassa be. A régi Budastis fölött, a Nilus deltájában, a mai Kairótól éjszakra, építtetett egy kelet felé vonuló nagy csatornát, melynek munkálatánál főképen az itt megtelepült zsidókat alkalmazá. A fönmaradt egyiptomi emlékek között számtalannak az ő hadi tettei szolgáltak a műalkotás tárgyául. Ramzes 66 évig uralkodott dicsőségesen s midőn meghalt, bebalzsamozott holtteste a régi Théba mellett temettetett el, a halottak kultuszának szentelt ama nagy temetkező helyen, melyet a görögök Memnoniának neveztek. E nagy fáraó és atyja, az I. Sethos hőstetteit a görögök összefoglalva egy képzeleti személyre ruházták át, kit ők Sesostrisnak kereszteltek el. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. julius 25.)

II. Ramszesz, melléknevén Nagy Ramszesz, görögösen Ramesszisz, uralkodói nevén Uszermaatré Szetepenré (i. e. 1302 k. - i. e. 1213. június 27.) az újbirodalmi XIX. dinasztia harmadik fáraója (kb. i. e. 1279-től haláláig), az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója. Rendkívül hosszú, 66 éves uralkodási ideje alatt (a fáraók közül a hagyomány egyedül a csaknem egy évezreddel korábban élt II. Pepinek tulajdonít hosszabb uralkodást, de ez is vitatott) nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette. (Forrás: Wikipédia)