Képaláírás: Bende Imre beszterczebányai püspök.

Ismertető szöveg: Uj ember a pöspöki széken Bende Imre, a most kinevezett beszterczebányai püspök. 1824-ben Baján született s mint oly sok egyháznagyunk, ő is a bécsi Pazmaneumban végezte theologiai tanulmányait. 1847-ben szentelték föl pappá Kalocsán, hol rövid káplánkodás után már 1849-ben tanulmányi felügyelője lett a kalocsai papnevelő háznak, a hol ezenfelül az egyházjogot és a pastoralis theologiát is előadta.
1852-ben érseki levéltárnok, egy évre rá az egyházi törvényszék jegyzője, 1854-ben pedig futtaki lelkész lett, mely állásán 15 évig maradt, a mikor is plébániáját az újvidékivel cserélte föl.
Midőn itt állását elfoglalta, Újvidéket még a kormánykörökben is elveszett pontnak tartották, a szerb túlzók üzelmeinek épen Újvidék levén tűzhelye. Az uj lelkipásztornak, mihelyt hivei közt a lelkiekben intézkedett, főgondja volt a törvényhatóság tanácstermébe bejutni s ott a katholikus magyar és német elemet elnyomó és terrorizáló Miletics-párt ellen a harczot megkezdeni. Bende Imirének a törvényhatósági bizottságba csak mint virilistának sikerült bejutnia, hol csaknem egymaga foglalt állást az erőszakoskodók ellen, elszántan védve polgártársai jogait, ma kisebbségi óvást téve, holnap fölfolyamodva s informálva kormányt, parlamentet, míg kitartása és sikerei bátorságot öntöttek híveibe is, kik önbizalomra ébredve tömörülni kezdtek s 1872-ben már mint szervezett párt jelentek meg a képviselő-választáson, hol csakugyan a hazafias párt jelöltje győzött a Mileties-párt jelöltje fölött.
Eseményszerüleg hatott e hir országszerte s annyira fokozta a magyar párt önérzetét, hogy 1875-ben újra a saját jelöltükkel jelentek meg a választási küzdőtéren s újra magyar ember lett a képviselő Miletics városában.
1878-ban ugyan újra a szerb párt került fölül, de három évre rá minden erőfeszítése mellett megbukott s a hazafias párt magát az eddigi sikerek legfőbb tényezőjét, Bende Imrét küldé föl az országgyűlésre képviselőjének, ki a következő, 1884-iki választáskor már ellenjelölt nélkül, egyhangúlag választatott meg másodízben is képviselőnek.
Mint papnak mindig fő gondja volt a valláserkölcsi nevelés biztosítására s annak hazafias irányára. Ennek bizonysága a kalocsai bíboros érsek hozzájárulásával alapított katholikus nő-növelde, melyet ma már a más vallásnak is szívesen keresnek fel az ö igazgatása alatt honosodott meg a túlnyomóan német városrészben levő népiskolában a magyar nyelven való tanítás s az ő utánjárására épült a Rókus-városrészben a szép magyar népiskola. A magyar lakosság tömörítése és mivelődése czéljából alapítá még 1870-ben a magyar, népolvasókört.
Társadalmi téren sem nyugodott, a míg e nemzetiségileg annyira veszélyeztetett ponton meg nem teremtett egy biztos és állandó magyar intelligencziát, mely Újvidéken és környékén biztosítsa a magyar állam sok oldalról fenyegetett érdekeit. E végből Újvidék hazafias polgárai nevében beutazta déli Bácskát, a szomszéd Szerém megyét, fejtegetve egy Újvidéken fölállítandó főgyninázium szükségét, hol a magyar elem hazafias irányban neveltethesse gyermekeit. Négyven község kérelmével járt Bende Imre a közoktatási miniszter hivatalába mindaddig, mig 1874-ben végre csakugyan megnyílt az újvidéki m. kir. kath. főgymnáziuni, mely ma már ama vidék keresett és virágzó intézete.
S hogy Újvidéket, mint ipari és kereskedelmi : emporiumot annál szorosabban fűzze a magyar állam érdekeihez, számára egy állami ipar- és kereskedelmi iskolát eszközölt ki, mely már második évi fönnállása óta is szép jövőt igér.
E nagy érdemeit ismerte el a király, midőn őt ez év tavaszán kalocsai kanonokká nevezte ki s ez érdemek tetézése iránti reményét fejezte ki most, midőn a nemzetiségi izgatások által szintén nem kis mértékben veszélyeztetett felvidéken a beszterczebányai püspöki székre emelte. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. deczember 26.)