Képaláírás: Az Esterházy-féle fraknói várkastély a XVII. századbeli családi képeiből.
Thököly Mária, gróf Esterházy Ferencznek, Pál nádor öcscsének a neje (1672)

Ismertető szöveg: Másik női alakunk Thököly Máriát, gr. Esterházy Ferencznek, Pál nádor öcscsének hites társát ábrázolja. A kép a felírat szerint 1672-ben készült, tehát az előbbinél 20 évvel ujabbkori. A női viselet ezen már teljesen megváltozott képet mutat. Előttünk áll a franczia viselet az "állami paróka" korából. Ez lett lassanként hazánkban általános női viseletté, a pórnép máig is ezt hordja legtöbb helyen, szinte vérünkbe ment át és nemzeti viseletnek tartjuk. S van is némi jogunk hozzá. Mert bár magyar eredetű viseletnek nem tekinthetjük, mégis tagadhatlan, hogy bizonyos önálló, nemzeties jelleget vett fel. Kiváltképen nem csapott az nálunk soha a túlzásba, és sem képtelen szoknya-formákat, sem darázsderekat be nem hozott. De lássuk főbb részeit. A derékot pruszli fogja át, melyet elől veres szalagok fűznek össze, a nyitva hagyott részen az ing vagy könnyű szines selyem betét látszik ki. A váll kivágott, a karokat hólyagos, írás után aranynyal varrott patyolat felümög fedi. A veres, "fekete és arany virágú szoknya bokorugró, alul két rend széles fehér csipkével prémezve. Föléje jön a fehéren kivarrott fátyol előkötö, melyet körül szintén széles fehér csipke prémez. A hajviselet ugyanaz, mely a harmincz éves háború korában Európaszerte elterjedt: a homlokon simán kétfelé választott hajat gyöngyös párta szorítja le, s ez alul két oldalt hullámokban omlik az alá. Ékszert bőven láthatunk. E kor azt a képtelenségig divatba hozza, s hogy minél több legyen, még főrangú hölgyek sem átalják egyes hamis ékszerek felvételét is. Felfűzött öreg gyöngysorok a nyakon és csuklyókon, ugyanez vastag rendekben a pruszli elején keresztezve felrakva, a vállon fekete csipkegalléron gyöngyös-rubintos nyakbavető, melyről elől mellre egy nagy, öreg rubin tokkal rakott arany "másli" függ alá. A fejet gyöngyös és álköves párták körítik, a hajba pedig baloldalt egy "reszkető fityegő" van tűzve, mint azt már Esterházy Ilona 1651-iki inventáriuma nevezi. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. deczember 19.)

Késmárki gróf Thököly Mária (1656. június 2. - 1695. január 16. után) Thököly István felvidéki nagybirtokos és Gyulaffy Mária leánya, Thököly Imre húga.
(Forrás: Wikipédia)