Képaláírás: A Báthory-kastély udvara Szilágy-Somlyón.
Fénykép után rajzolta Biczó Géza.

Ismertető szöveg: A mi már a Báthory-féle várat illeti, mely a Krasznavölgyet tökéletesen uralta és elzárta : ez három főrészből állt. Fenn a Magura egyik alacsonyabb ormán és mintegy védöleg körülölelve az alsóbb halmoktól és háttérben a Magurának kimagasló bérczei által, volt a nem nagy terjedelmű fellegvár, mely inkább arra szolgált, hogy a láttani összeköttetést a közel vidékkel fenn tartsa, vagy esetleg az alsóbb várakban szorongatottaknak menedéket nyújtson. E fellegvár romjai még ma is eléggé kivehetők s a Várhegy kúpidomához képest az erőd külső fala köralaknak felel meg. A fellegvárral a várhegy oldalán végig vonuló fal és nem alaptalan vélemény szerint egyszersmind alagút által is össze volt kötve a középvár, mely közvetlenül a sík fölött emelkedöleg, a még ma is álló Báthory-féle templomot s néhány más épületet foglalva magában, körbástyákkal volt megerősítve, melyek egyikének alapját, valamint a régi kisebb kápolnáét is, a hatvanas évi kutatások fölfedtek.
A harmadik részt az alsó vagy valódi vár képezte, mely a XVI. es XVII. században divatozó erődítés-mód szerint, úgy mint Sziget, Ecsed, Szatmár, Székelyhíd stb., részint a környék elposványosítása és ugyanazért a Kraszna vizének a vár árkában fölgyűjtése, részint pedig külső palánkozat és földből hányt árkok által volt védve, melyek a völgyet mind a perecsenyi síkság felől, mind pedig a Berettyó völgyet összekötő nagyfalusi völgy felöl elzárták.
Az alsó várból, mint mellékelt képeink is mutatják, még ma is annyi részlet áll fenn, hogy a belső és külső várkastély alakjáról, terjedelméről csaknem teljesen tájékozhatjuk magunkat. A belső várat, mely valószínűleg a legősibb építmény volt, háromszögű kis erőd képezte, mindenik szögleten egy-egy kerek toronynyal, melyek közül kettő még máig is fennáll, raktárul használtatik s az egyik legújabb időben be is van fedve.
E váracsot körítette a Báthoryak által épített külső vár melynek négyszögben futó falait még mindenütt nyomon lehet kisérni, s melynek éjszakkeleti sarkán egy négyszögű főépület, a hagyomány szerint várkápolna, s a körfalak hosszában úgy, mint benn a téren is fedett laktanyák állottak. E négyszögű körfalból a nyugoti sarkon nagyszerű kapuzatos épület emelkedik ki, mely fedelét gyújtás - következtében csak korunkban vesztette el. Ez emeletes épület már bizonyos fényűzéssel volt építve. Kapuja, melynek hü képét itt közöljük, valamint ablakai is, díszes renaissance építésmodorra vallanak és a mint a kapuzat deltájában létező s máig olvasható két betű S. B. és 1597 évszám mutatja, a Báthory Zsigmond korában épült míg az alatta látható kettős czímer a szerencsétlen András fejedelemé, mert egyik felől a Báthory-pajzsot, másik felől a püspöksüveggel' fedett vármü püspöki czímert mutatja. Valószínű azonban, hogy az építkezési évszám csakis a kapuzatra vonatkozik, mert az emelet középső termében még magam is láttam és olvastam díszes fehér márvány kandalló felett Báthory Zsigmond fejedelem atyjának és István lengyel király testvérének, a szintén fejedelem Báthory Kristófnak, díszes föliratát, mely azt bizonyítja, hogy az emeletes épület már a XVI. század vége felé fennállott és a híres fejedelmi családnak lakó vagy szállóhelyéül szolgált. - E szinte renaissance-stylű pompás kandallót barbár kezek - fájdalom - széthordták s valószínűleg beépítették, mert ma már nyomára sem lehet akadni. A főkapu fölött még ma is megvan a hídvonó csiga. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. deczember 12.)

Szilágysomlyó (németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.
(Forrás: Wikipédia)