Képaláírás: A budapesti állatkert környéke.
Az állatkertbe vezető ut. A városliget Andrássy-uti torkolata. A tó. Stefánia ut.

Ismertető szöveg: A városligetnek mondhatni legszebb része az, a mely az állatkertnek mintegy keretét szolgáltatja. A gyönyörű terrász, tágas feljárójával s nyúlánk póznájával, ott hol az Andrássy-ut a liget fái közé torkollik s elönti libériás tarka népével a kigyózó kocsiutat a redőtlen vizű tó mély medenczéje, tarka csónakseregével, kedvesen bukdácsoló hattyúival, melynek sáslepte partjain itt-ott regényes romok s csoportozatok rejtőznek a sűrű lombok közé - méltó környezetet adnak az állatkert díszes bejárójához, melynek elegáns kupolája s szépen tagozott egésze a múlt évi kiállítás óta áll fenn. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. julius 11.)

Az állatkertek olyan intézmények, amelyekben a különféle, elsősorban vad állatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Ma már a legtöbb állatkert szerepet vállal különböző természetvédelmi programokban is. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok fogságban nevelése és szaporítása, illetve lehetőség szerint visszaengedése a természetbe. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is. Magyarországon elsőként a Fővárosi Állat- és Növénykertet alapították meg, 1866-ban. Először mintegy 3000 évvel ezelőtt tartottak állatokat állatkertekben. Ekkoriban alapított egy kínai uralkodó hatalmas gyűjteményt Tudás Kertje néven, az izraeli Salamon király vadállatokat idomított, az asszír királyok fővárosaikban felfogásuk szerint a világ közepén az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, a rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak. A 18. században a Versailles-ból Párizsba költöztetett királyi lovarda helyén jött létre a Jardin des Plantes, az első állatkert. A 19. és 20. században azért alapítottak állatkerteket, hogy tájékoztassák, oktassák és szórakoztassák a közönséget. (Forrás:wikipedia)