Képaláírás: A budapesti kirándulók Fiuméban. - Elindulás Fiuméból Buccariba.

Ismertető szöveg: Fiúméhoz sok vonzó emlék fűződik, s a magyar ember előtt rokonszenves és titokzatos hely, mert a tenger csak tenger marad mindig annak, a ki az alföld lapályához és a bérczekhez szokott. Egy kis elteltséggel is gondol a magyar Fiúméra, melynek vizet "magyar tengernek" nevezik, s melyett Magyarország emelt az Adriai-tenger egyik elsőrendű kikötőjévé és a régen hatalmas Trieszt vetélytársává.
Az utazó társaságot a fiumeiek nagy szívességgel fogadták, és szeretetreméltón éreztették velők, hogy még itt is otthon vannak. Hivatalos szertartás nem volt, de volt sok melegség, s az indóházban sokan várták, és örömmel bokrétázták föl az érkezőket a déli égalj korán nyíló virágaival. Mikor a tengeren tettek kirándulást, akkor is összegyűlt Fiume a parton és barátságos érdeklődéssel nézte a hajóra helyezkedést és elindulást.
Elhajóztak a szomszédos Abazziába, mely egyre keresettebb üdülőhely. Levegőjét télen-nyáron enyhén tartja a tenger, s a hasgató Bóra mérgétől is védve van. Másnap Buccarit tekintették meg, algyönyörű fekvésű horvát várost. Fiúméban is volt elég látni való. A város folyton épül, egyre nagyobbodik, az élet benne most már igazán egy kikötővárosé. A kirándulók egy része az ünnep másodnapjának estéjén Pola felé vitorlázott, a hadi tengerészet főhelyére. Ez azonban már nem tartozott a programmhoz. A nagyobb rész visszatért, egy tanulságos kirándulás gazdag benyomásaival.
Képünk a kirándulás eseményeiből azt a jelenetet tünteti föl, mikor az utasok ápril 26-ikán reggel két gőzhajóval Buccariba indultak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. május 9.)

Fiume (olaszból átvett név), (horvátul Rijeka, németül Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul Vitopolis, Flumen) város Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. A Kvarner-öböl partján fekvő település az ország legfontosabb kikötője és harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után.
A terület legelső telepesei a kelták és az illírek voltak. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák-Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam nevű államalakulat, melynek a magyar is hivatalos nyelve volt.
A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776-1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, mely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. (Forrás: Wikipédia)

Bakar (régi magyar néven Szádrév, olaszul: Buccari) város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Hreljin, Krasica, Kukuljanovo, Plosna, Ponikve, Praputnjak, Škrljevo és Zlobin települések tartoznak hozzá.
A horvát tengerpart egyik legfestőibb kisvárosa Fiumétól 15 km-re délkeletre a fekszik. A Bakari-öböl 4,6 km mélyen nyúlik be a szárazföldbe. Mélysége eléri a 40 métert. Bakar mint egy amfiteátrum, úgy öleli körül az öböl egy részét. (Forrás: Wikipédia)