Képaláírás: A veszett kutya: Jelenet a New-yorki ebdühjárvány idejéből.

Ismertető szöveg: Mindenki menekül a tajtékzó állat útjából s egy anya egyik gyermekét ölbe kapva, a másikat kezén ragadva, rohan föl a lépcsön, mig mellette a rendőr egy fa mellől s az állatra, revolvert szegezve neki, hogy leje, a mint lőtávolságba érkezik (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. március 28.)

A veszettség (Rabies lyssa) egy vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben.
A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe, nagyon ritkán figyeltek csak meg szájon át való (nyálkahártyán keresztüli) és légúti (pl. barlangászok a veszett denevérek apró váladékcseppjeinek belélegzésével) fertőződést.
A veszettség főbb tünetei: nyálzás (nyálcsorgás), lógó állkapocs, széjjeltérő kancsalság (strabismus divergens), viselkedészavar (agresszió), kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar, nagyon jellegzetes rekedtté váló hang (a hangszálakat ellátó ideg bénulása miatt), víziszony (hydrophobia, ugyanis a bénulások előtt a nyelés, amelyet reflexszerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdalmat okoz). A vadon élő állatokra a szokatlan szelídség jellemző, de bármilyen ingerhatásra előtörhet belőlük az agresszivitás. (Forrás: Wikipédia)