Képaláírás: Húshagyó keddi mulatság Antwerpenben.

Ismertető szöveg: Különösen a húshagyó s általában a hamvazó szerdát megelőző három nap szokott hagyományos szaka lenni a féktelen dévajkodásnak. Álarczos-menetek a legképtelenebb kosztümökben és maszkokban, hamis orral, óriási fejekkel, ördögnek és bolondnak öltözve, s elváltoztatott hangon beszélve, egy mozgósított bolondok házának látványát nyújtják. A bolondság védő palástja alatt ilyenkor sok szabad, a mi más körülmények közt nem volna helyén, mert az álarcz ép oly szent és sérthetlen öltönydarab, mint a török jasmak.Sok maró igazság, velöigható élez röpül el ilyenkor, sőt egy-egy marok confetli is, mint például Antwerpenben szokás, hol a húshagyóban egész confetti-záport rögtönöznek álarczos nők a balkonok tetejéről az elvonuló álarczos-menet nyakába.
Egészségére váljék némely kis provincziális városnak, mert jó gyomrukat tanúsítja, hogy még nem romlott el egészen gusztusok a húshagyói körmenetekhez. Már hetekkel előbb nem egy suhancz kerít valahonnan valami összetört, roncsolt lárvát, vagy ha egyebet nem, egy hamis orrot, s azzal ijeszt és huzakodik a kapuközökben. Mikor aztán a húshagyó felvirrad, s már a jó korai órákban megkezdődik a háznál a sütésfőzés, kivált ha szép télutói verőfény is kedvez az időnek,óriási áradatban csalja ki a hömpölygő népet az utczára az ebédutáni kommóczió s a látványosság izgató vágya. Ott állnak, toporzékolnak, élczelödnek és lökdösődnek órák hosszat a redout előtt, melynek falai közt azalatt jó tenyeres-talpas külvárosi legények s inasnép vetkőzik s ölti magára a kibérelt jelmezeket, hegyibe az ingó-bingó pulykafővel, csikóskalappal, turbánnal, melyek tarka látványosságban vegyülnek el a lobogós gatyák és ingujjak, óriás púpok, potrohok, gargantuai fejek és gólyalábak közt, míg egy-egy kibukkanó fejet az ablakon hangos hurrák és hólabdacsok üdvözölnek. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. március 7. )