Képaláírás: Gróf Tisza István, Magyarország miniszterelnöke a háború alatt. Nehéz és felelősségteljes állásában rendkívüli éleslátással intézte a bonyolult ügyekét és olyan tekintélyt vívott ki, hogy sok alkalommal az egész világ az ő beszédeivel és kijelentéseivel foglalkozott.

Ismertető szöveg: "Magyarország egyre növekedő tekintélyének bizonysága volt mindjárt az, hogy mikor Vilmos német császár november vége felé nagy tanácskozást tartott birodalma főembereivel és hadvezéreivel a nyugati (franciaországi) harctéren és kérte Ferenc Józsefet, mint Ausztria császárát és Magyarország királyát, hogy ő is küldje el erre a tanácskozásra meghitt embereit, őfelsége választása Tisza István grófra, a magyar miniszterelnökre esett, aki aztán pár napig a német császár vendége is volt." (http://mek.oszk.hu/12700/12700/pdf/12700_01-1.pdf)

Tisza véleményének tisztázásához szükséges a külpolitikai helyzet elemzése. Nyilvánvaló, hogy a rengeteg szenvedést és áldozatot hozó háború kitöréséért a szemben álló felek egymást okolták. A központi hatalmak az oroszokat, hogy ők biztatták fel a szerbeket a Monarchia elleni politikára. Az antant pedig kézenfekvő módon a háborút a hadüzenettel ténylegesen megkezdő Osztrák-Magyar Monarchiát vádolta. Érdekes módon a briteknél megjelentek (nem is kis számban) olyan vélemények, hogy a háború legfőbb felelőse Magyarország, például a "New Europe" című lap egyik írása szerint a magyarok felelőssége nagyobb volt, mint Ausztriáé, a háborús irány kijelölőjeként pedig Tisza Istvánt jelölték meg. Mindezek mellett a Monarchia közvéleményének szemében is Tisza volt a háborús politika megtestesítője. A későbbi kisantant államai is nyilvánvaló okokból komoly, sőt, döntő szerepét hangoztatták, összefüggésben azzal, hogy a magyarokat ezért komolyan meg kell büntetni.(Forrás: Wikipédia)