Képaláírás: Poincaré a francia köztársaság elnöke. Csak két év előtt választották meg és az egész világ azt hitte róla, hogy a béke barátja. Hirdette is a békét, de titokban összebeszélt a cárral és az angol királlyal, hogy Németországot, Ausztriát és Magyarországot le fogják törni és megalázni.

Ismertető szöveg: "Nos ennek az oka egyszerű : az orosz cár, II. Miklós, az angol király, V. György és a francia köztársaság elnöke, Poincaré népeiknek háta mögött, titokban beszéltek össze, hogy bennünket és Németországot legázoljanak. Mi és Németország nem bántottuk sem az oroszt, sem az angolt, sem a franciát, ezek se bántottak minket soha, egymás miatt mi ellehettünk volna békében akármeddig. Így aztán, mikor a hadüzenetek megtörténtek, az oroszok, a franciák és az angolok egyformán ezt kérdezték maguk közt : - Miért menjünk mi háborúba, a németek, magyarok, osztrákok ellen, akik már olyan régóta jó barátaink ?" (http://mek.oszk.hu/12700/12700/pdf/12700_01-1.pdf)

1920-ban, az elnöki megbízatás lejárta után visszatért a szenátusba és egy ideig a háborús jóvátételi bizottság elnökeként tevékenykedett. Azt az álláspontot képviselte, hogy a német fél háborús bűnös. Ennek szellemében amikor ismét miniszterelnök és külügyminiszter lett (1922-től 1924-ig), megtagadta a haladékot a német jóvátétel fizetését illetően és ennek következtében 1923 januárjában francia csapatokat rendelt a Ruhr-vidék megszállására. 1926 júliusában tért vissza a miniszterelnöki tisztségbe és jelentős szerepet tulajdonítanak neki a francia pénzügyi válság felszámolásában. Rendkívül sikeres gazdaságpolitikája jelentősen hozzájárult az ország jólétéhez. 1929 júliusában betegsége miatt lemondásra kényszerült. Ezt követően emlékiratai (Au service de la France) írásával foglalkozott. (Forrás: Wikipédia)