Képaláírás: II. Miklos orosz cár, akit népe csak igy hiv : atyuska. Ő maga békeszerető ember, de udvari emberei és különösen nagybátyja Nikolajevics nagyherceg, erőszakkal belevitték a háborúba, elhitetve vele hogy Oroszország pár hónap alatt legyöz bennünket és Németországot.

Ismertető szöveg: "Egy kicsiny, szegény, nyomorult, de nagyravágyó balkáni ország, Szerbia vállalkozott, hogy a világot tüzlángba fogja borítani, ha ennek fejében valami koncot kap. - Hogyne kapnál ! - felelte Miklós cár Péter szerb királynak. - A tiéd lesz Bosznia, Hercegovina és Magyarországból is egy jó darab. És Péter szerb király, aki úgy jutott trónra, hogy tizenkét év előtt a fiatal Sándor szerb királyt és ennek feleségét, Draga királynét meggyilkoltatta, azonnal munkához látott. Kiadta a titkos rendeletet, hogy olyan dolgot kell elkövetni Ausztria-Magyarország ellen, amire csak hadüzenettel lehet felelni. Mi tehetett volna ez Szerbia részérői más, mint ujabb gyilkosság?" (http://mek.oszk.hu/12700/12700/pdf/12700_01-1.pdf)

A háború rövid távon - meglepő módon - hasznosnak bizonyult az ország számára. A háború hatására erős németellenesség jelentkezett, és a bolsevikoktól kezdve a liberálisokig mindenki afféle "keresztes hadjáratnak" tekintette a háborút. A háború azonban hosszabbra nyúlt, mint várták, és emiatt felszínre törtek az orosz hadsereg súlyos gyengeségei: az utánpótlások és a szakértelem hiánya, a szállítási és ellátási gondok. 1915 tavaszára a sajtó tele volt a kormány bírálatával. Miklós erre úgy reagált, hogy menesztette a népszerűtlenebb minisztereket, és Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg helyett ő maga állt a hadsereg élére. Ezzel ugyan előjött annak kockázata, hogy az esetleges kudarcok miatt őt fogják okolni, és folyamatosan távol tartotta a cárt a fővárostól. Az események eleinte igazolták Miklós azon döntését, hogy nem osztja meg egyeduralmát. A jó érzékkel megáldott Alekszej Alekszejevics Bruszilov tábornok vezetésével az orosz csapatok 1916 nyarán ha nem is döntő, de fontos győzelmeket vívtak ki. (Forrás: Wikipédia)