Ismertető szöveg: 1936. BUDAVÁR
Budavár visszafoglalásának (1686. szept. 2.) 250. évfordulójára.
Az első magyar bélyegkiadás, amelynél a bélyegkép a fogazásig terjed
fehér bélyegköz nélkül.
Mélyny. IX-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
F 1936. szept. 2.-1937. márc. 31.
P 200 000 fog. 900
571 538 10 f Budavára 150,- 25,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
A középkori világi építészetnek számos emléke maradt a Várban. A Duna jobb
partján a 150-165 m tengerszint feletti magasságban húzódó Várhegy déli részén
áll a királyi várpalota. IV. Béla király itt jelölte ki új lakhelyét.
Városépítő tevékenysége kiterjedt az egész Várhegy területére.
I. Károly az 1320-as években felszámolta a déli lakónegyedet és
romjaira új palotát építtetett, melybe I. Lajos is áttelepítette
udvarát. Hunyadi Mátyás (ur. 1458-90) építkezései a királyi
palota területén főként az erődrendszer modernizálására
irányultak. Reneszánsz udvara az itáliai humanisták kedvelt
tartózkodási helye volt. A mohácsi csata után - 1526-tól - hanyatlásnak
indult. A királyi
udvar Pozsonyba
költözött és
I. Szulejmán
csapata 1526.
szeptember
12-én bevonult
a védtelenül
hagyott várba. Kulturális értékeit elhurcolták, lakossága jelentős számban elpusztult,
vagy elköltözött. Lotharingiai
Károly - Lipót király hadainak
fővezére - 1686-ban minden
rendelkezésre álló erővel megkezdte
Buda ostromát a
törökkel szemben.
1686. június
18-tól 1686. szeptember 2-ig tartott az ostrom és a három és fél hónapig tartó harc 150 éves
szolgaságtól szabadította meg a magyar királyok ősi székhelyét, Savoyai Jenő
hathatós segítségével. Azonnal megindult a romok bontása és a falak megerősítése.
Az 1715-ben elkezdett építkezés 1770-ben fejeződött be. Ez volt a kétemeletes
Mária Terézia-palota. Az 1848-49-es szabadságharc idején - 1849. január elején -
Windischgratz vezetésével az osztrákok foglalták el. A harcok során - a
visszafoglalásig - a palota nagy része kiégett. A XVIII. század elején új alapokon
indult meg az új királyi palota felépítése. A ma látható, copf és romantikus stílusban
átalakított barokk palotát 1890 után Ybl Miklós tervei alapján kezdték, s
Hauszmann Alajos vezetésével fejezték be. A II. világháború végén - január 9-
február 13. között - foglalták el a szovjet csapatok. A palota értékes berendezése
az 1944-45-ös ostrom idején elpusztult. A középkori királyi palota romjait 1948-63
között Gerevich L. vezetésével feltárták és helyreállították. 1967-től végzett
ásatások alapján a várfalakat rekonstruálták és kisebb módosításokkal a XX. század
eleji formában építették újjá és különböző intézmények kaptak egyes helyreállított
szárnyaiban helyet. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|