Ismertető szöveg: 1995. FESTMÉNYEK (XXV.)- MOHOLY NAGY LÁSZLÓ ES BERNÁTH AURÉL
Moholy N. L. (1895-1946) és Bernáth A. (1895-1982) születésének 100. évfordulója alkalmából.
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 22,- Ft
Á 1995. szept. 18.-1997. dec. 31.
P 300 000 fog.
4308 4356 22 Ft Bernáth A.: Hegedűművésznő 180,- 80,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Bernáth Aurél magyar festő. 1915-től Nagybányán tanult, Thorma János (1870-1937) és Réti István (1872-1945) tanítványa volt. 1921-26 között Bécsben, majd Berlinben élt és expresszionista és absztrakt képeket festett, mint az Eleven tér, Vörös állat. Egy ideig a német expresszionizmus hatása alatt dolgozott, majd 1926 után visszatért a természetelvű kifejezéshez. E korszakának összegző és korszakzáró, kiemelkedő műve a Riviéra című képe. Posztimpresszionista tájképei, mint a Stahrenbergi tó, a magány hangulatát, alakos képei, mint a Teraszon vagy az Önarckép a leegyszerűsített látvány szépségeit kutatják, a művész tartózkodó egyéniségének átköltésében. 1926-ban hazatelepült, a Gresham-körhöz csatlakozott, majd az 1930-as évektől a II. világháborúig a posztnagybányai iskola vezető egyénisége lett. Második korszakában, a látomásszerű, bársonyos felületű pasztell képei a gyakoriak. Ilyenek: Tét, Merengő, Tavasz, Reggel, Művésznő stb. Lírai, szinte zenei ritmusú a Pásztorlány vagy a Kisörsi táj. Ekkor alakította ki meghatározó műveinek stílusát, lírai kolorista formanyelvét. Példa erre a Csendélet Nikével, Önarckép sárga kabátban vagy az Aratóünnepre menő lány című munkái. Ennek a korszaknak a fő műve a Vidéken című képe. A II. világháború után nagy realista kompozíciók készültek, mint A munkásmozgalom kezdete az építőiparban, Röpgyűlés, Marili vagy Pest látképe a parlamenttel. 1945-től művészetpedagógus, a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az 1950-es évektől freskókat is készített. Jelentős volt művészetírói tevékenysége is. Ezek közé tartozik az írások a művészetről, A múzsa körül, A múzsa udvarában, Utak Pannóniából, Így éltünk Pannóniában. A XIX.-XX.századforduló körül született magyar festőnemzedék egyik legreprezentatívabb képviselője volt. (Műv.L.1965.1k.221 o., Új Magy.L.1959.1k.296 o., MNL.3k.703 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)