Ismertető szöveg: 1961. ARCKÉPEK (III.)
Mélyny. XIII-Vj. (1869, 1870, 1874), a többi érték Vj. nélkül 11 1/2 :12 F. fog. (1873), 12 1/4 : 12 F. fog. (többi érték)
T.: Kékesi László, Nagy Zoltán (1873)
Névérték: 1,- Ft
PM 392 500 fog. 4 110
1875 1807 1 Ft Katona József (1791-1830) A 1961. dec. 18.-1962. jún. 30. 50,- 20,- 1000,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Katona József magyar drámaíró. Iparos családból származott. Iskoláit 1802-től Pesten, Szegeden és Kecskeméten végezte, jogot Pesten tanult. Korán megmutatkozott érdeklődése a történelem és a színház iránt. Még iskolai évei alatt 1811-13-ban Békési néven műkedvelő színészként bekapcsolódott a második pesti magyar színház munkájába. Irodalmi tevékenysége ezekben az években kezdődött, kezdetben a kor divatos darabjaiból fordított. Első drámája egy német regényalapján készült 1812-ben A borzasztó torony címmel. Ezt követte a Monostori Veronka, majd A Lucza széke Karácson éjszakáján. Egy évvel később történelmi tárgyú drámákat írt: István, a magyarok első királya, Aubigny Clementia, Ziska a Calice, a táboriták vezére című kétrészes színművet. 1814-ben a Jeruzsálem pusztulását Josephus Flávius zsidó pap, történetíró (Kr.u.37/38-94-100 k.) műve alapján írta, és akkor keletkezett egyetlen vígjátéka is A rózsa, vagyis:a tapasztalatlan légy a pókok között címmel. 1815-ben az Erdélyi Múzeum pályázatára küldte be a Bánk Bán Magyar Ország Nádor Ispánya címmel. A pályadíjat nem nyerte el, de visszajelzést nem kapott. Írói tevékenysége közben a diploma megszerzése után jogászként dolgozott, 1820-ban már önálló irodát nyitott Pesten, de még abban az évben visszatért Kecskemétre. 1821-ben átdolgozta a Bánk Bánt és nyomtatásban jelentette meg. Színházi ősbemutatója 1833-ban volt Kassán, korábban a cenzúra nem engedélyezte előadását. 1826-tól Kecskemét kinevezett főügyésze lett, és akkor felhagyott irodalmi tevékenységével. 1861-ben Erkel Ferenc (lásd VI. 15.) operát írt a dráma alapján. 1976-ban Illyés Gyula (lásd XI.2.) átigazította mai színpadra. A Bánk bánnal mintha be is fejezte volna írói munkáját, csak néhány verset és a Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni című drámaelméleti művét alkotta. A Bánk Bán valódi sikere az 1848. március 15-i előadásával kezdődött. (Világir.Kisencikl. 1976.lk.575 o., Larousse 1992.2k.371 o., MNL.10k.660 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)