Ismertető szöveg: 1972. ÓBUDA-BUDA-PEST
Óbuda-Buda-Pest egyesítésének 100. évfordulója alkalmából. A bélyegeket 100-as (10x10) ívekben nyomták. Az azonos bélyegképek egymás alatt helyezkednek el, a páratlan oszlopokban a régi, a párosokban az új városképet ábrázoló, de névértékükben egyező címletek.
Mélyny. 12 : 11 1/2 F. fog.
T.: Vertel József
Névérték: 1,- Ft
Á 1972. szept. 26-tól. Forgalmi bélyegek.
2820 2805 1 Ft Óbuda, 1872 35,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

A mai Budapest III. kerületének területén római kori település és katonai tábor volt Kr. e. 10-től Kr. u. 409-ig. A táborok a Gellért-hegy lábától kiindulva, a Bem térnél, Albertfalván és Nagytétény területén kerültek elő. A Gellért-hegy körül volt a Duna egyik legfontosabb átkelőhelye. A katonai táborok körül létrejött polgárváros az III. században erőteljes fejlődésnek indult, de a II. század második harmadában a virágzásnak háborúk vetettek véget. Az Új virágkor Septimius Severus idején következett be. A III. század első harmadában épültek fel a provincia katonai és polgári közigazgatásának hivatalai. Maximinus Thrax hatalomra kerülésével megindult a keleti eredetű népesség üldözése, ami látványos visszaeséshez vezetett. A római katonai táborokat a 430-as években a hunok szállták meg és a késői légióstábor helyén alakult ki a középkori Óbuda, amely a mai Budapest III. kerületének északi részén fekvő 1873-ig önálló település volt. Az V. század közepétől - kb. 410-től - 955-ig fejedelmi székhely Kurszán várával. (Kurszán a törzsszövetség egyik vezető alakja volt) Fallal körülvett polgárváros, csatornázott és sokszögletű kőlapokkal kikövezett utak, melyeknek két oldalán fürdők, vásártér, szentélyek, üzletek, lakóházak helyezkedtek el. A városfalon kívül volt az amfiteátrum. A XIII. század közepéig Budának nevezték a mai Árpád-híd budai hídfőjénél, a késő római Duna-parti tábor területén kialakult települést, ahol az óbudai káptalan és egy királyi udvarház állt. 1223-ban egy tűzvész után lebontották a városfalakat. 1241-ben a várost Batu kán serege rombolta le. A tatárjárás után IV .Béla új - jól védhető - települést alapított, amely a Buda vagy Újbudavár nevet, a régi Buda az Óbuda nevet kapta. A törökök 1528-ban felégették, majd 1541-ben elfoglalták és a budai pasa birtoka lett. 1596-ban lakossága elköltözött Esztergomba és Érsekújvárra. A város kis jobbágyfalu szintjére süllyedt. 1659-től a Zichy-család birtokolta, majd németekkel települt újra. A XVIII. századtól ismét gyors fejlődésnek indult. Központja barokk arculatot kapott. 1767-ben a kamara visszavásárolta a Zichy családtól. 1840-ben Pest vármegye fennhatósága alá került, mint Budához tartozó külváros. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)