Ismertető szöveg: 1980. JOHANNES KEPLER
J. Kepler (1571-1630) halálának 350. évfordulója alkalmából. 30 bélyeget és 30 szelvényt tartalmazó ívekben nyomták. A bélyegek és a szelvények egymás alatt helyezkednek el.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Varga Pál
Á 1980. nov. 21.-1981. dec. 31.
P 1 051 300 fog. 7 000
3431 3459 1 Ft Portré, rakéta kilövő. Kepler-pályák. Szelvénnyel 100,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Johannes Kepler német csillagász. Szegény családban született, előbb kocsmai szolga, majd mezőgazdasági munkás lett. 1584-ben belépett az adelbergi, majd 1589-ben a tübingeni szemináriumba, ahol filozófiát, evangélikus teológiát és Maestlin, - Nikolaus Kopernikusz (lásd 11.19.) lelkes híve - oktatta a csillagászattant. Miután elvégezte az egyetemi tanfolyamokat, 1593-ban a grazi egyetemen kinevezték matematika professzornak. Elsősorban horoszkópjával szerzett hírnevet. 1596-ban a Mysterium Cosmographicum című munkájában az öt ismert bolygónak az öt szabályos testet feleltette meg. Az egyetemről 1600- ban a protestánsüldözések elől Prágába menekült, ahol Tycho Braché (lásd X.24.) segédje, majd később utóda lett, mint II. Rudolf német-római császár (ur. 1576-1612) udvari csillagásza. Tycho Braché a megfigyeléseinek zömét hasznosította. 1609-ben Astronomia Nova című művében ismertette első két törvényét. Az első: a bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik gyújtópontjában van a Nap. Második törvény: a Napot a bolygóval összekötő vektorok által súrolt terület arányos az idővel. Csillagászként számos matematikai ismeretet használt és fejlesztett tovább, többek között a kúpszeletek elméletét is. Prágában munkatársa volt Justus Bürgi (lásd 11.28.), a logaritmustáblázat szerzője, ők vezették be a tizedes törteknél a vesszőt az egész és a tört részek különválasztására. 1619-ben Harmonices mundi című művében hosszas számítások alapján kimondta harmadik törvényét: a bolygók csillagászati keringési idejének négyzete arányos pályájuk nagytengelyének köbével. 1627-ben a protestánsüldözések miatt ismét menekülnie kellett, és rövid időre Ulmban telepedett le, ahol korának legfontosabb csillagászati adatait tartalmazó bolygótáblázatokat adott ki, melyeket Rudolfi-táblázatoknak nevezett el. Éveken keresztül nem kapott fizetést, ezért 1628-ban felkereste Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein hadvezért (1583-1634), aki asztrológusként alkalmazta. Nyomorúságos körülmények között halt meg, jeltelen sírba temették el. (Larousse 1992.2k.393 o., Brockhaus NI.CD., MNL.10k.781 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)