Képaláírás: Huber Károly

Ismertető szöveg: "Huber 1871-ben meghasonlott a színház akkori intendánsával, b. Orczyval s 30 évi szolgálat után megvált a színpadtól és nyugdíjba lépett. De nem vonult nyugalomba, sőt annál több buzgalommal működött a zenedében, az országos dalárszövetség szervezése körül, a dalünnepek élén és a zeneszerzés terén. A zenede felsőbb hegedű-osztályait magas fokra emelte s az országos dalárünnepeken fényes sikereket aratott. Irt mintegy hatvan férfi-karéneket, köztük igen népszerűeket, minő a Szabadságdal, Nemzeti zászló. Kiadott hegedű-ábrándokat s 1875-ben, midőn a népszínházát megnyitották, ő irta Bérezik Árpád Király csókja czimu operettjéhez a zenét. Szerzett azon kívül egy Udvari bál czimü vig operát, mely még elő nem adatott. Ámult években, midőn a zeneakadémiát fölállították, a közoktatásügy minisztere őt hivta meg a hegedű-osztály tanárának" (Forrás: Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 52. sz. december 27.)

1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, melynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya. 1852-től 1885-ig volt hegedűtanár a Nemzeti Zenedéban és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak. (Forrás: Wikipédia)