Képaláírás: Bem szobra Maros-Vásárhelytt Huszár Adolftól

Ismertető szöveg: "Négy évet töltött Fernkorn szobrász műhelyében, majd Gasser szobrásznál. Sorsa némileg javult, mikor 1869-ben a magyar kormánytól ösztöndíjt nyert, s ez lehetővé tette, hogy később Olaszországot látogassa meg. 1873-ban már Eötvös nagy szobrának elkészítésével bízták meg. Izsó halála után Petőfi szobra is neki jutott. Harmadik nyilvános szobra, mely eddigelé föl van állítva, a marosvásárhelyi Bem szobor. A Deák-szobrára kitűzött versenyben külföldiek is részt vettek. Huszár fényesen győzött, így az aradi vértanuk szobrának pályázatán is." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 4. sz. január 25.)

Huszár Adolf szobrász. Vasöntő volt, majd a bécsi akadémián tanult. 1871-ben Pesten telepedett le, s a kiegyezés utáni korszak legkeresettebb szobrásza lett. 1873-ban az Eötvös József-szoborpályázaton az ő tervét fogadták el kivitelre. Izsó Miklós halála után befejezte a szegedi Dugonics- és a budapesti Petőfi-szobrot. A budapesti Deák- és az aradi Szabadság-szobor elkészítésére a megbízást pályázat útján nyerte el, mely utóbbit Zala György fejezett be. Arcképszobrokat (Barabás, Kossuth, Pulszky, Izsó stb.), valamint aktokat (Vénusz és Ámor, a Gellért-fürdő előcsarnokában) is készített akadémikus stílusban. A Mintarajziskola szobrászati tanszékének tanára volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)