Képaláírás: Nyári éj a pusztán

Ismertető szöveg: "Nyári hőségben, midőn a tanyák feketéllő füstje alant gomolyg, mintha lomhán akarna végig heveredni a levegőben, a birkanyáj széledezve kóstolgatja a száraz füvet s meg megnyikorg a kutgém fája a perzselő nap sütésében: ismeretlen vidéken, idegen ég alatt honnan veszi magát az a két torul metszett alak, teljes fölszerelésben, még a szűr is hátukon, mintha rájok nézve nem is volna a napnak heve, a déli sugaraknak melege? Vagy tán még egy kissé nagyobb hőség űzi őket arról felől, a merről jöttek? Meglehet, mert legalább az egyiknek hóka lova horkolva bicczenti meg a fejét a fáradságtól, mig a másik, veszélyt sejtve, türelmetlenül kapálózik a rövid megállásra, melyre kénytelenek, hogy megkérdezzék a gyanútlan bojtárfiut, merre hamarabb az ut. A nagy figyelemből, melylyel az útbaigazítást hallgatják, kitűnik, hogy ő kelmök aligha rossz fát nem tettek a tűzre s most a perzekutor a nyomukban, s ha mihamarabb biztos helyre nem érnek, lesz hadd el hadd. így is leolvasható különben arczukról a szegénylegénység keserves kenyere." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 2. sz. január 11.)