Normál kép: 681_776_pix_Oldal_20_Kep_0001.jpg   Méret: 770x952 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 681_776_pix_Oldal_20_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 806x996 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Jakab Elek

Ismertető szöveg: "A napi sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg egy közelebb megjelent munkáról, mely alakjával, terjedelmével és tartalmával egyaránt magára vonja azok figyelmét, kik e vaskos köteteket kezűkbe veszik. A kötetek nagysága és vastagsága már magában is meglepi a szemlélőt, tartalma pedig leköti annak figyelmét, ki azt olvasni E munka Kolozsvár története, Jakab Elek-tói. Három kötet szöveg, mindenik legalább 800-1000 lapos, két kötet oklevéltár pár ezer oklevéllel s két füzet rajz. A könyv szerzője régi bajnoka irodalmunknak sokoldalú tudós, kinek nevével lapokban, folyóiratokban sokszor találkozhatott az olvasó. Ha megszámolná czikkeit, valószínűleg ö is ki tudná sütni az ezerét. Szorgalmas tisztviselő, munkás ember, kinek a közélet számára is jut ideje, egyháza ügyeiben is tevékeny részt vesz. Pedig munkásságát többször szakasztotta félbe betegeskedés. Vele történt a mit Kolozsvárit minden gyermek tud, de legérdekesebben Szabó Károly tud elbeszélni. A kolozsvári gubernium levéltárának dohos levegője egyszer megártott neki. Komolyan beteg lett, vért hányt s családja a legrosszabbtól tartott. A jó öreg dr. Szabó protomedicus volt a házi orvosa, szókimondó, szigorú ember." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1888. 36. évf. 46. sz. november 11.)



Nagyszebeni hivatalnokévei alatt kezdett átfogó levéltári kutatásokba, melynek során feltárta a Szász Nemzeti és Szeben Vármegyei Levéltár, valamint a Bruckenthal Múzeum és Könyvtár anyagát. Történeti kutatásai homlokterében az Erdélyi Fejedelemség és Erdély 16-19. századi köz- és eseménytörténete állt, de levéltári kutatásai és tudományos érdeklődése kiterjedt Kolozsvár és Udvarhely vármegye helytörténetére, továbbá az 1848-1849-es szabadságharc erdélyi eseménytörténetére is. Behatóan foglalkozott művelődéstörténeti kérdésekkel, 16-18. századi kéziratos énekeskönyvekkel, a kalendáriumirodalommal és az erdélyi sajtó történetével. 1855 után Mikó Imrével együtt szerkesztette az Erdélyi Történelmi Adatok című sorozat első három kötetét. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page