Képaláírás: Pécs - A Széchényi-tér északi része

Ismertető szöveg: "Politikai és művelődési történetünk ben Pécs később is folytonosan jelentékeny szerepet játszik,kivált a mohácsi vészt követő időkig. Itt koronázza meg Géjza Salamont harmadszor 1064. márcz. 27-én, mikor is a rá következő éjen a dóm és a szomszéd épületek ismeretlen okból a lángok martalékává lettek. Hat óv múlva Salamon a Benedictinusoknak itt zárdát és apátságot alapított. A mai dóm alapjait azonban Henszlmann szerint még csak száz vagy több év múlva tehették le Calanus püspök idejében, 1187 és 1219 között. Ez időben különben itt már egyre-másra épültek a különböző szerzetes-rendek klastromai és templomai. Legnevezetesebb az egyetlen magyar szerzetes-rend, a Paulinusok rendjének alapítása. Eusebius győri kanonok elhagyván gazdag állását, néhány társával a Jakab-hegyre vonult, hol már azelőtt számos remete tartózkodott. Bertalan pécsi püspök 1215-ben e hegyen templomot és czellákat épített, hogy itt Szent Ágoston szabályai szerint földmivelésböl éljenek. A rendnek 1250-ben már 96 hold földje, sok erdeje, mezeje, szőlője s három malma, a mohácsi vész idején pedig már huszonegy vicariatusa és negyven három prioratusa volt. 1786-ban II. József feloszlatta." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 33. sz. augusztus 12.)