Képaláírás: III. Frigyes császár

Ismertető szöveg: "A férfikort ért trónörökös nem hagyta magát elkápráztatni a harczi dicsőségtől, mely hadvezéri fegyverét elhalmozá, hanem arra gondolt, hogy benne egykor kész uralkodót találjon a majdan reá szállandó korona, s ha nem vett is részt az uralkodásban atyja életében: minden idejét, minden gondját önkiképzésére fordította, tanulmányozta a különböző országok alkotmány- és kormányformáit, berendezését ós intézményeit, népek, nemzetek fejlődésének a törvényeit, a valódi haladás föltételeit, a gondjaira bízandó nép természetét, gondolkozását, szükségleteit, az újkor nagy eszméit, szabadsági vívmányait, humanitárius szellemét s mindezek tanulmányozása alapján nem csupán magas látkört szerzett szellemének, hanem igazságok fölismerésére jutott, melyek komoly, megingathatatlan meggyőződéssé szilárdultak benne s vezérlő princzipiumaivá lettek életének, melyek ugyan erkölcsi lehetetlenséggé tevék számára részt vennie egy oly kormányzatban, mely más vezéreszmék után indult, de melyekről tudni lehetett, hogy azok fogják átvenni a vezérlő szerepet, mihelyt az állam élére ő kerül." Forrás:(Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 25. sz. június 17.)

Frigyes könyvkötést és asztalosságot tanult, a porosz hagyományoknak megfelelően, miszerint az uralkodóknak mesterséget is ki kellett tanulniuk. Ő volt az első porosz uralkodó, aki egyetemi képzésben vett részt. Sikeres hadvezér volt. 1866-ban a königgrätzi csatát Poroszország javára nyerte meg, és jelentős sikereket ért el a porosz-francia háborúk során is. Sikerei ellenére megvetette a háborúkat, és érdeklődése sokkal inkább a tudományokra, művészetekre és szociális kérdésekre irányult. A művészek mecénása volt, ő kezdeményezte és támogatta a mai Bode Múzeum létrehozását. 1888-ben gégerákban elhunyt, így mindössze 99 napot uralkodott.(Forrás: Wikipédia)